Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. december 2-án (26. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 445

[…] után legfeljebb együttesen a járulékfizetési felső határ napi összegének naptári évre számított összege után kell fizetni. Kivételt képez a 3 százalékos egészségbiztosítási járulék levonásánál az az eset, amikor a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, ekkor ugyanis a további jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme után a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot nem kell megfizetnie. Az Mt. a 97. § (2) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ebből az következik, hogy a "régi" munkaadónak az utolsó munkában töltött napon kifizetett javadalmazások után eleget kell tennie adó- és járulékmegállapítási, illetve -levonási kötelezettségének. Mivel a munkaadónak ekkor nincs (és nem is lehet) tudomása a később kezdődő munkaviszonyról, a személyi jövedelemadó-előleget, valamint a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot – a járulékfizetési felső határt a munkaviszony megszűnése napjáig számítottan – és a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a munkavállalói járulékot is le kell vonnia. Az új munkáltatónak természetesen már tudomása van a munkavállaló korábbi munkaviszonyáról, foglalkoztatásának körülményeiről. Amennyiben az előző munkaviszonyában a foglalkoztatása a heti 36 órát elérte, az új munkaviszonyában a korábbi munkaviszonyának megszűnése időpontjáig (tehát a 2003. június 23. és július 14. közötti felmentési időre) járó, kifizetett járulékalapot képező jövedelem után nem köteles a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot megfizetni. A tételes egészségügyi hozzájárulás tekintetében – a korábbi munkaviszonyban ugyancsak heti 36 órát elérő foglalkoztatást feltételezve […]