Megváltozott munkaképességű bedolgozók

Kérdés:

Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagyc) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)–c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)–c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincadrészét kell alapul venni.Fentiek alapján tehát a bedolgozóként munkaviszonyban álló dolgozók után is eleget kell tennie a foglalkoztatónak a minimumjárulék-fizetési kötelezettségnek, kivéve azon időszakokat, amikor az érintett– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, vagy– a köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban folytat tanulmányokat,– szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen részt vevő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, továbbá– a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató hallgató.A Szocho-tv. 1. §-ának (10) bekezdése értelmében a Tbj-tv. 6. §-a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Ellátásban nem részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés:

Figyelembe veheti a dolgozót megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében, illetve érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. október elején történt komplex minősítése alapján C2-es kategóriába tartozik, de nem kaphatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, mert várhatóan december végéig táppénzben részesül?

Részlet a válaszából: […] említett időponttól megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősül.A kérdésben foglaltak szerint C2-es kategóriába került, ami 30–50 százalék közötti egészségi állapotot jelent, amiből következően mind a rehabilitációs hozzájárulás, mind pedig a megváltozott munkaképességű munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény tekintetében [az Mm-tv. 22. § a) pontja, illetve a Szocho-tv. 13. § (3) bekezdés a) pontja értelmében] megváltozott munkaképességű személynek tekinthető.Tehát a cég akár „október elejétől” figyelembe veheti megváltozott munkaképességű munkavállalóként mindkét kötelezettség szempontjából.Az más kérdés, hogy a táppénzfolyósítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó

Kérdés: Mentesül a havi minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól az az egyéni vállalkozó, aki egy kft.-ben heti 15 órás munkaszerződés és 15 órás szakképzési munkaszerződés, egy másik kft.-ben pedig heti 10 órás munkaszerződés keretében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] járó munkaviszonyban is áll. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése mindezt azzal egészíti ki, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.A kérdésben említett egyéni vállalkozó egyidejűleg két foglalkoztatónál összesen három jogviszonyban áll, melyek mindegyike a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozó munkaviszony.E három jogviszonyban az együttes munkaideje 40 óra, ami alapján tehát egyéni vállalkozóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:    

Kiva hatálya alá tartozó orvosi bt.

Kérdés: Terheli járulékfizetési kötelezettség egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó orvosi betéti társaság nyugdíjas tagjának jövedelmét abban az esetben, ha az érintett tag szünetelteti a nyugdíját, mert közszolgálati jogviszonya is van? Növeli a kiva alapját a jövedelem ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] tevékenységet folytatónak minősül, amennyiben öregségi nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.A nyugellátás folyósításának a szünetelése azonban – ahogy ezt a Tbj-tv. 4. §-ának 17. pontja, illetve a Tny-tv. 83/C. §-ának (3) bekezdése egyértelműen rögzíti – nem érinti a nyugdíjas státuszt.Tehát a kérdésben említett társas vállalkozó kiegészítő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése

Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
Részlet a válaszából: […] legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni.A jogszabály szövegéből egyértelmű, hogy a bejelentés elengedhetetlen részét képezi a tajszám. Ezt támasztja alá az is, hogy a törvény külön rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi a teendő az adóazonosító jel hiánya esetén, ilyen rendelkezést azonban a tajszámra vonatkozóan nem tartalmaz. Véleményünk szerint abban az esetben, ha a jogalkotó engedményt kívánt volna tenni a tajszám bejelentésére vonatkozóan, illetve tolerálni kívánta volna a külföldi foglalkoztatottak tajszámának hiányát, rendelkezett volna erről az esetről éppen úgy, ahogyan azt az adóazonosító jellel tette.Véleményünk szerint erre utal a ’T1041-es nyomtatvány „Útmutató”-jában közölt figyelmeztetés is, amely szerint, ha még nincs tajszám, akkor igényelni kell a kormányhivatalok járási, kerületi hivatalánál. A tajszám nélkül beadott ’T1041 jelű adatlap hibás, és minden ilyen 13. pótlapot újra be kell majd nyújtani a kitöltött tajszámmal. Az adatlap hibája azt jelenti, hogy nem kerül feldolgozásra, azaz tulajdonképpen olyan, mintha nem is lenne. Az „Útmutató”-ban szereplő figyelmeztetés nem arra utal, hogy az adatlap beadható a tajszám nélkül is (és később javítható), hanem arra, hogy tajszám nélkül nincs értelme beadni az adatlapot, mert az hibásnak minősül, azaz a bejelentési kötelezettség ténylegesen nem teljesül, azaz pótolni kell.A ’T1041-es nyomtatvány 49. oldalán megtalálható információk szerint: „A hibátlan bejelentés »feldolgozott«, a hibás bejelentés »feldolgozatlan« a NAV rendszerében.” A NAV információi szerint a hibás bejelentés nem kerül feldolgozásra, a beküldő ebben az esetben egy hibaüzenetet kap.Az Eb-tv. R. 12/A. §-ának (8) bekezdése szintén tartalmaz rendelkezéseket a külföldi személyek tajszámával kapcsolatban. A rendelet szövege értelmében a Tbj-tv. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt – az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a tajszám kiadását.A bejelentés egyik fontos célja a biztosítási jogviszony létrejötte, amely tajszám nélkül is megtörténik ugyan, de érvényesüléséhez elengedhetetlen a bejelentés hibátlan teljesítése. A munkavállaló betegsége vagy balesete esetén – biztosítottként – az egészségbiztosítás valamennyi pénzbeli és természetbeni juttatására jogosult, ezért is fontos, hogy a hibátlan bejelentés még a munkavégzés előtt megtörténjen.A kérdésben említett kúriai döntés is alátámasztja ezt az álláspontot.A foglalkoztatásfelügyeleti hatóság valóban jogosult ellenőrizni – többek között – a foglalkoztatás megkezdésével kapcsolatos bejelentések megtörténtét. A 115/2021. Korm. rendelet 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében a 2023. évi XC. tv. szerinti vendégmunkás jogcímen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatására irányuló jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése miatt tételes összegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Osztalékban részesülő kft.-tag munkanélküli-ellátása

Kérdés: Jogosult munkanélküli-ellátásra egy kft. tagja, aki egy ideig munkaviszonyban állt a saját cégénél, ami már megszűnt, de osztalékot továbbra is vesz fel?
Részlet a válaszából: […] minősül.Ezzel összefüggésben az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja akként rendelkezik, hogy keresőtevékenységet folytatónak tekintendő, aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Német állampolgár munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak az 1960. június 23-án született munkavállalója nyugdíjazásával kapcsolatban? Közreműködnie kell a nyugdíjkérelem beadásában, vagy ez a magánszemély feladata? A dolgozó német állampolgár, 2016. augusztus 5-től dolgozik jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban karosszérialakatosként. Hátrányt jelent a dolgozóra nézve, ha 2024. december 31-én közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya, és a nyugdíjazásig már nem létesít másik jogviszonyt? Igénybe veheti ebben az esetben is a nyugellátást, illetve hatással lehet a kevesebb szolgálati idő a nyugdíj összegére? Valóban nem szüntetheti meg felmondással a cég a dolgozó munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] választ csak a szolgálati idejére vonatkozó konkrét adatok ismeretében tudnánk adni. Amennyiben ezáltal nem lesz kevesebb a szolgálati ideje (tehát a 2025. január 1-től a nyugdíjazásig eltelt időszakkal nem növekedne egy teljes évvel a szolgálati ideje), akkor lényegében nem éri veszteség. Ha igen, akkor a várható nyugellátása (legalábbis annak magyar része, hiszen német állampolgárról van szó, vélhetően német szolgálati idővel is) emiatt 1,5–2 százalékkal lehet kevesebb.Meg kell említenünk azt is, hogy amennyiben a dolgozó biztosítása december 31-én megszűnik, akkor február 15-től a nyugdíjazásáig egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, amennyiben Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik (tehát belföldinek minősül), és egyéb jogcímen nem illeti meg az egészségügyi szolgáltatás.Az Mt. 66. §-ának (4) bekezdése értelmében a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj előtt álló munkavállaló tartós keresőképtelensége

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2024. április 21-től folyamatosan keresőképtelen, és ez az állapota feltehetően még hosszú ideig fennáll, amely miatt hamarosan lejár az egyéves táppénzjogosultsága? Érdemes esetleg megszakítania a keresőképtelenséget, és kivennie az éves szabadságát? Ebben az esetben újraindulna az egyéves keret? Az érintett 1 év 5 hónap múlva tölti be a nyugdíjkorhatárát, és jelenleg összesen 41 év szolgálati idővel rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] szabadság és a betegszabadság együttes tartamának megfelelő időtartamra táppénzre. Ezt követően azonban ismét megszűnik a táppénzjogosultság, és a biztosítás is szünetel. Az egy év letelte után ezért célszerű lenne komplex felülvizsgálatot kérni, illetve rokkantsági ellátást igényelni. Amennyiben ez nem jár sikerrel, de a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Külföldi munkavállaló társadalombiztosítási járuléka

Kérdés: Hogyan kell visszautalni a levont társadalombiztosítási járulékot annak a külföldi munkavállalónak, aki 2024. június 17-től Ausztriában dolgozik munkaviszony keretében, amelyről visszamenőlegesen megküldte az A1 igazolást? A teljes júniusi hónapra visszajár a járulék ebben az esetben, vagy csak a munkaviszony kezdetének napjától?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyában e naptól nem biztosított. Ugyanakkor a június 1-jétől 16-ig terjedő időszakban igen, tehát erre az időtartamra járó bérét még terheli a társadalombiztosítási járulék.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az érintettnek június 17-től a magyar jogviszonyára tekintettel is Ausztriában kell teljesítenie[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó közterhei GYED, GYES, GYET folyósítása alatt

Kérdés: Keletkezik havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor mikortól annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYED-en van a harmadik gyermekével, januártól GYES-t fog kapni, majd a legkisebb gyermek 3 éves kora után GYET-en lesz? Az érintett már a GYED ideje alatt elhelyezkedik heti 30 órás munkaviszonyban, ami a későbbiekben sem fog emelkedni, tekintettel arra, hogy a GYED-ellátás ideje alatt maximum heti 30 órát lehet dolgozni. Az egyéni vállalkozás ügyintézését a vállalkozó férje végzi megbízási díj ellenében, valamint van egy alkalmazottja is.
Részlet a válaszából: […] időszakok semmilyen problémát nem okoznak.A GYES folyósításának tartama alatt viszont csak akkor nem kell a minimumkötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Jelen esetben az egyéni vállalkozás ügyeit a vállalkozó férje, illetve a bevételszerző tevékenységet az alkalmazottja végzi, tehát személyes munkavégzésről nincs szó. Így – álláspontunk szerint – a GYES tartama alatt sem áll fenn a minimumkötelezettség.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:          
1
2