Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Korkedvezmény

Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 1964-ben született férfi, aki 5 év 63 nap korkedvezményre jogosító időt szerzett, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] önmagában nem biztos, hogy jogosít az ellátásra, meg kell felelni az egyéb feltételeknek is.Korhatár előtti ellátásra ugyanis csak az a személy lehet jogosult, aki- legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezményt a korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel,- vagy a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy- 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett.Korkedvezmény alapján az a személy jogosult korhatár előtti ellátás megállapítására, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, és ez alapján legalább kétévi korkedvezményre jogosult.A korkedvezmény mértéke a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján kerül az alábbiak szerint meghatározásra.Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül- az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott,- az, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben legalább hat éven át dolgozott.A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi, nők esetében négyévi, a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napja ötven nappal számítható hozzá a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz.Ahogyan fentebb már írtuk, a korkedvezményre jogosító időszak csak 2015. január 1. előtti lehet.Korkedvezményre a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök, munkahelyek jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít.A 23/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett bányász is jogosult lehet korhatár előtti ellátásra, azzal az eltéréssel, hogy egy év korkedvezményre - az egyéb feltételek teljesítése esetén - a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el.A korhatár előtti ellátást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" nyomtatványon kell igényelni.A korhatár előtti ellátás iránti igényt személyesen,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:      

Egyszemélyes kft. tagja

Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft. abban az esetben, ha semmilyen közterhet nem fizet a tulajdonos után, aki a cég tevékenységében semmilyen módon nem vesz részt, csak az ügyvezetői feladatokat látja el megbízási jogviszonyban, de a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az ügyvezető nem rendelkezik semmilyen más jogviszonnyal, fizeti maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Lehet kisadózó egyéni vállalkozó a tag a kft.-ben végzett ügyvezetői tevékenysége mellett?
Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés - feltehetően - nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Valóban figyelembe kell venni a rehabilitációs hozzájárulás megállapításánál a foglalkoztatónál megbízási jogviszonyban álló személyeket abban az esetben, ha a munkaidejük bizonyíthatóan meghaladja a havi 60 órát?
Részlet a válaszából: […] létszám számításához csak segédletül szolgál.Az Mm-tv. 23. szakasza értelmében ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás a munkaadót terheli. A jogszabály alkalmazásában viszont munkaadónak az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének c) pontja szerinti munkaadó tekintendő. A jogszabályi hely alapján pedig csak az minősül munkaadónak, aki munkaviszonyban álló személyt alkalmaz. Ebből következően a rehabilitációs hozzájárulás meghatározása során csak a munkaviszonyban álló dolgozókat kell számításba venni. Így tehát a megbízási jogviszonyban munkát végzők nem befolyásolják e tekintetben az átlaglétszámot.Az Flt. alapján munkaviszonynak az alábbi jogviszonyok minősülnek: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, szakképzési munkaszerződéssel keletkezett jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési munkaszerződés

Kérdés: Szakképzési munkaszerződésnek tekinthető a korábbi munkaszerződés módosítása, ha ennek alapján a szakképzésbe bevont munkavállalók négy órában az eredeti munkaköri feladatai-kat végzik, négy órában pedig a szakképzésben vesznek részt? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a szerződésnek, illetve milyen kötelező elemeket kell tartalmaznia ebben az esetben? A bér mely elemeire vonatkozik szociálishozzájárulásiadó-mentesség, ha a két elkülönített feladathoz két külön-külön meghatározott bér tartozik (pl. képzési időszakra 160 ezer forint, eredeti feladatok ellátására 280 ezer forint), illetve pótlék, prémium és jutalom kifizetésére is sor kerül?
Részlet a válaszából: […] úgy kell módosítani, hogy abban - az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett - szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ezen túlmenően, ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt a szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját döntése alapján ne a szakképzési munkaszerződés alapján járó alacsonyabb, hanem az eredeti munkakör szerinti magasabb munkabért fizesse ki a teljes foglalkoztatás képzésre eső időtartamára is [Szak-tv. R. 248. § (2) bekezdés].Az elkülönített két feladathoz külön-külön meghatározott bruttó bér közül a képzési időszakra járó havi 160 ezer forint megfelel a jogszabályi mértéknek. A vonatkozó szabályozás szerint a szakképzési munkaszerződés alapján a képzésben részt vevőt munkabér és egyéb juttatások illetik meg. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát a Szak-tv. R. határozza meg. A rendelet szerint a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege - a képzésben részt vevő és a duális képzőhely megállapodása alapján - a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez, annak egyhavi összege, de legfeljebb százhatvannyolc százaléka. Jelenleg a jogszabály által megállapított munkabér mértéke a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének (1.200.000 forint) egyhavi összege, de legfeljebb annak 168 százaléka, azaz 100.000-168.000 forint közötti összeg. Az egyéb juttatások közül - a ledolgozott napokra arányosítva, legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (1.200.000 forint) egyhavi összegének 168 százalékáig, tehát 168.000 forintig - ugyanazon juttatások illetik meg a képzésben részt vevőt, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező más alkalmazottat [Szak-tv. 85. § (1)-(3) bekezdések, Szak-tv. R. 253. §].A vállalkozás által a képzési időszakra fizetendő havi 160 ezer forintra járhat a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó fizetése alóli mentesség. A kedvezmény pontos összegének[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] szó bármilyen összegű bevételről is.Mivel az érintettnek a GYES, illetve munkaviszonya megszűnését követő 46. naptól megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, ettől az időponttól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ez alapján azonban értelemszerűen más társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg.A nyugdíjbiztosítási ellátások (szolgálati idő, nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem) megszerzése érdekében a Tbj-tv. 46. §-ának (3) bekezdése alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvezetés külföldi munkaviszony mellett

Kérdés: Maradhat továbbra is ingyenes megbízás keretében ügyvezető egy kft.-ben az a magánszemély, aki az ügyvezetés mellett eddig Magyarországon állt heti 40 órás munkaviszonyban, de ez a jogviszonya hamarosan megszűnik, a továbbiakban a cég ausztriai központjában fog dolgozni folyamatos munkaviszonyban, és ott is lesz biztosított? Van valamilyen lehetőség arra, hogy a magyar egészségügyi ellátásra is jogosult maradjon, tekintettel arra, hogy az állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában pedig ideiglenes lakcíme lesz? Kell valamilyen közterhet fizetni a magyar kft.-ben az ügyvezető után a magyar munkaviszony megszűnése miatt? A kft.-ben az ügyvezető nem rendelkezik tulajdonrésszel. A cég másik ügyvezetője a 100 százalékos tulajdonos, aki munkaviszony keretében látja el a feladatait.
Részlet a válaszából: […] Unión belül létezik az ún. kettős biztosítás tilalma, ami azt jelenti, hogy a párhuzamosan több tagállamban is munkát végző személyek csak az egyik tagállamban válhatnak biztosítottá.Ezt a létrejött biztosítási kötelezettséget Magyarországon be kell jelenteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a magánszemély lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalnál személyesen vagy postai úton, illetve - amennyiben az érintett rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval, a bejelentés azon keresztül is teljesíthető. Ehhez viszont szükség van a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartásába történő meghatalmazotti/képviseleti jogosultság bejegyzésére is.https://neak.gov.hu/nyomtatvanytar/anyk_nyomtatvanyok/Bejelento_lap_es_tajekoztato_a_kulfoldon_biztositassal_rendelkezo_szemelyek_szamara_bejelento_lap_es_tajekoztato_-EGTFelhívjuk a figyelmet, hogy a külföldi jogviszony megszűnését is be kell majd jelenteni. Fontos, hogy a külföldi biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentésekor a külföldi biztosító vagy a nemzetközi szervezet által kiadott EU-s formanyomtatványt vagy a biztosítási időszakról szóló egyéb igazolást is csatolni kell a bejelentéshez.A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttétől, illetve annak megszűnésétől számított 15 napon belül kell megtenni.Felhívjuk a figyelmét, hogy a bejelentés késedelme, elmulasztása vagy a nem megfelelő bejelentés 10.000 forinttól 100.000 forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását vonhatja maga után.Nem szabható ki mulasztási bírság, ha a bejelentési kötelezettségre előírt határidő lejártától számított öt év eltelt. A külföldön létrejött biztosítási jogviszony bejelentését követően a hatóság intézkedik a tajszám ideiglenes érvénytelenítéséről, amelyről az eljáró kormányhivatal értesítő levelet küld az ügyfél magyarországi lakó/tartózkodási helyére vagy levelezési címére.Az ausztriai biztosítási jogviszonnyal rendelkező személy tehát nem Magyarországon,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:    

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés: Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig - gyermeke születéséig - folyamatosan táppénzben részesült?
Részlet a válaszából: […] létesítéssel összefüggésben kölcsönösen ismét tájékoztatták egymást. Ugyanakkor a foglalkoztatott részéről indokolt volt mérlegelni azt is, hogy a későbbiekben remélt, jogviszonyból származó előnyök, vagy az abból adódó rövid távon jelentkező hátrányok a jelentősebb mértékűek.Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során érvényesülő rendezőelv, hogy a betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően volt tevékeny. Ez szinkronban van az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.Eltérésre a jogalkotó abban az esetben nyújt lehetőséget, ha a jogviszonyban bekövetkezett változás a biztosított ráhatásán kívül történik, mint a munkáltatói jogutódlás, amikor kifejezett elvárás, hogy a változástól függetlenül biztosított legyen a fennálló foglalkoztatás folyamatossága.Az Eb-tv. R. tovább pontosítja, hogy a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Eltérést enged azonban arra a helyzetre, ha a jogviszony időkorláttal megszűnik, majd a felek ismét jogviszonyt létesítenek. Az Eb-tv. 39/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.A hivatkozott normaszöveg ismeretében a bemutatott esetben nincs lehetőség arra, hogy a munkavállaló csecsemőgondozási díját a kifizetőhely a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszonyában megszerzett jövedelme alapján állapítsa meg, hiszen a munkáltató új jogviszonya és a megelőző jogviszony különböző.Kormányzati szolgálati jogviszonyában bekövetkezett keresőképtelensége következménye, hogy az Eb-tv. 48. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott elvárt tényleges jövedelemmel - folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló munkabére

Kérdés: Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] (1) bekezdés]. Az Mt., illetve egyéb jogszabályok nem tartalmaznak semmilyen kivételt vagy külön szabályozást a nyugdíjas munkavállalókra vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő tevékenységűnek minősülő, öregségi nyugdíjas munkavállaló napi 8 órás munkaviszonya esetén ugyanúgy legalább a minimálbérnek/garantált bérminimumnak megfelelő összegű alapbért kell megállapítani, mint a nem nyugdíjas dolgozóknak. Ezáltal a nyugdíjas munka-vállaló részére kifizetett (nettó) munkabér valóban magasabb lesz, hiszen a társadalombiztosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének bejelentése

Kérdés: Be kell jelenteni az egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki másutt rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, és a kft.-ben részmunkaidős munkaviszonyban közreműködik a társaság tevékenységében is? Az ügyvezető díjazásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, és - jóllehet minimálisadó- és -járulékfizetési kötelezettség nem terheli - 1452-es kóddal ("Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként be kell őt jelenteni.A másik lehetőség, hogy az előzőekben említett részmunkaidős munkaszerződése kiterjed az ügyvezetői teendők ellátására is. Ebben az esetben (a munkaszerződés módosításán túl) nincs más teendő.Amennyiben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
10