Korhatár előtti ellátás

Kérdés:

Hogyan kell igényelnie a korhatár előtti ellátást egy 1961-ben született személynek, aki a nyugdíjintézet határozata szerint a korhatárhoz képest 3 évvel korábban jogosulttá vált erre a juttatásra? Nyugdíjnak minősül a korhatár előtti ellátás?

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjkorhatárát, a nyugdíjfolyósító szerv azt automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. Amit még a korhatár előtti ellátással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ellátás mellett lehet munkát vállalni, de csak korlátozott összegben, és a munkavégzés alapján az ellátás összege újra számítható. Ahhoz, hogy a korhatár előtti ellátást és a munkabért is megkapja az ellátott, az ellátás mellett vállalt biztosítással járó munkából származó jövedelemnek nem szabad meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg, ami 2023-ban 4.176.000 forint. Amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a jelzett összeget, a korhatár előtti ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást, illetve a járandóságot továbbfolyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Munkavállalás esetén a korhatár előtti ellátás folyósítása abban az esetben is szünetel, ha az ellátott a közszférában helyezkedik el. Ebben az esetben nem számít a jövedelem nagysága, a korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony. A korhatár előtti ellátás újraszámításáról, pontosabban ismételt megállapításáról akkor lehet beszélni, ha az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is. Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kiküldött munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
Részlet a válaszából: […] éri keresetveszteség, nem jogosult táppénzre.Jogosultsága esetén azonban meg kell állapítani részére az ellátást. Az Eb-tv. 48. §-a pontosan meghatározza, hogy a táppénz alapjának megállapítása során mely időszak jövedelmeit kell figyelembe venni. Ez függ a fennálló biztosítási jogviszony hosszától, a folyamatos biztosítási időtől stb.Az Eb-tv. pontosan meghatározza azt is, hogy az ellátások alapjának megállapítása során mi minősül jövedelemnek. Az 5/c. § a) pontja értelmében jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem.Abban az esetben tehát, ha a kiküldött munkavállalónak fizetett díjazás után az adókötelezettség teljesítése a magyar jogszabályok alapján Magyarországon történik, a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem táppénzalap lesz, bármilyen címen – pl. napidíjként – történik annak kifizetése.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésre, amely szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlan-bérbeadás adószámos magánszemélyként

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége annak az adószámos magánszemélynek, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, jelenleg GYES-ben részesül, de úgy tervezi, hogy a GYES lejártát követően sem megy vissza főállású munkahelyére? Elegendő lesz az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben is, ha a magánszemély évi több millió forintos bevételre tesz szert a bérbeadásból, és esetleg az áfakörbe is bejelentkezik, vagy létrejön a biztosítási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] szó bármilyen összegű bevételről is.Mivel az érintettnek a GYES, illetve munkaviszonya megszűnését követő 46. naptól megszűnik az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága, ettől az időponttól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ez alapján azonban értelemszerűen más társadalombiztosítási ellátás nem illeti meg.A nyugdíjbiztosítási ellátások (szolgálati idő, nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem) megszerzése érdekében a Tbj-tv. 46. §-ának (3) bekezdése alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási járulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a folyósítás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi korhatár előtti ellátást, illetve szolgálati járandóságot vissza kell fizetni. A kereseti korlát számításánál tehát a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni. Az osztalék nem tartozik ebbe a körbe, tehát nem érinti a kereseti korlátot. Az érintettnek a munkaviszonyában a havi járulékalapot képező jövedelme – a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott minimumjárulék-fizetési kötelezettség alapján – a minimálbér 30 százaléka, azaz 232.000 × 30% = 69.600 forint. Egyéni vállalkozásában szintén minimumjárulék-fizetési kötelezettség terheli, amelynek havi alapja a garantált bérminimum, azaz 296.400 forint. E két tétel éves összege (69.600 + 296.400) × 12 = 4.392.000 forint, amely 216.000 forinttal meghaladja a minimálbér 18-szorosát (4.176.000), így ez alapján a december havi járandóságot előreláthatóan vissza kell majd fizetnie. Ez elkerülhető, ha az érintett tag valamilyen okból – például táppénz – mintegy 3 hétre (22 napra) mentesül egyéni vállalkozóként a minimális járulékfizetési kötelezettség alól. Ami a szociálishozzájárulásiadó-alap Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximumát illeti (amelynek jelen esetben az osztalék szempontjából[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas egészségügyi dolgozó munkavállalása

Kérdés: Megszüntetésre kerülhet a saját jogú nyugellátás abban az esetben, ha egy nyugdíjas egészségügyi dolgozó elvállalja egy megyei kórház szakápolói munkakörre szóló állásajánlatát?
Részlet a válaszából: […] bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék folyósítása, ha az ellátott a közszférában szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozik. Amennyiben az előbb jelzett foglalkoztatóknál a jogviszony 2022. augusztus 31. napját követően jön létre, vagy az ellátást 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg, akkor az ellátás folyósítása a jogviszony létesítését, vagy az ellátás megállapításának időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető.A megjelölt foglalkoztatói körökön kívüli munkavégzés esetén az öregségi nyugdíj folyósítását abban az esetben kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.
Kapcsolódó címkék:  

Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
Részlet a válaszából: […] értve a biztosítás szünetelésének esetét.Tehát az egyéni vállalkozó esetében e feltétel teljesítése érdekében a vállalkozói tevékenységet elegendő szüneteltetni.Az Ev-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. Így – noha az ellátás érdekében elegendő lenne a vállalkozás 1 napos szüneteltetése – a jogszabály szerint ezt legalább 30 napra kell vállalni.Az egyéni vállalkozás szünetelése alatt ugyan a biztosítás is szünetel, de ez nem jelent egészségügyi-szolgáltatásijárulék-fizetési kötelezettséget, mivel mind a rehabilitációs, mind pedig a rokkantsági ellátásában részesülő személyt megilleti az egészségügyi szolgáltatás.Ugyanakkor a kérdésben szereplő vállalkozó ellátása esetében még egy probléma megoldásra vár. Kisadózóról van szó, és a Kata-tv. 2. §-a 2. pontja alapján nem minősül főállásúnak – tehát nem lehet kisadózó – az az egyéni vállalkozó, aki a tárgyhó egészében rokkantsági ellátásban részesül, és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.Tehát,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címke:

Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén

Kérdés:

Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?

Részlet a válaszából: […] összefüggésben kölcsönösen ismét tájékoztatták egymást. Ugyanakkor a foglalkoztatott részéről indokolt volt mérlegelni azt is, hogy a későbbiekben remélt, jogviszonyból származó előnyök, vagy az abból adódó rövid távon jelentkező hátrányok a jelentősebb mértékűek. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapítása során érvényesülő rendezőelv, hogy a betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően volt tevékeny. Ez szinkronban van az Eb-tv. 39/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Eltérésre a jogalkotó abban az esetben nyújt lehetőséget, ha a jogviszonyban bekövetkezett változás a biztosított ráhatásán kívül történik, mint a munkáltatói jogutódlás, amikor kifejezett elvárás, hogy a változástól függetlenül biztosított legyen a fennálló foglalkoztatás folyamatossága. Az Eb-tv. R. tovább pontosítja, hogy a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapjának a pénzbeli ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül. Eltérést enged azonban arra a helyzetre, ha a jogviszony időkorláttal megszűnik, majd a felek ismét jogviszonyt létesítenek. Az Eb-tv. 39/A. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdőnapja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő harminc napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik. A hivatkozott normaszöveg ismeretében a bemutatott esetben nincs lehetőség arra, hogy a munkavállaló csecsemőgondozási díját a kifizetőhely a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszonyában megszerzett jövedelme alapján állapítsa meg, hiszen a munkáltató új jogviszonya és a megelőző jogviszony különböző. Kormányzati szolgálati jogviszonyában bekövetkezett keresőképtelensége következménye, hogy az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott elvárt tényleges jövedelemmel – folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgálati idő heti 36 órás munkaviszony mellett fennálló egyéni vállalkozói jogviszony esetén

Kérdés:

Figyelembe fogják venni bármilyen formában az egyéni vállalkozói jogviszonyt a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha a vállalkozó rendelkezik egy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, és vállalkozóként nem számol el kivétet?

Részlet a válaszából: […] jogviszonyában nem számol el kivétet, illetve nem részesül tagi jövedelemben, akkor ez a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresetét nem befolyásolja. Szolgálati idő – és ezen keresztül a majdani nyugellátás összegének – szempontjából egyetlenegy speciális élethelyzetben bírhat jelentőséggel az egyéni vállalkozói jogviszony, nevezetesen akkor, ha a heti 36 órás munkaviszonyból származó havi munkabér nem haladja meg a minimálbér 90 százalékát. Ebben az esetben a Tny-tv. 39. szakaszában foglaltak szerint arányosan kellene megállapítani a szolgálati időt, ami – leegyszerűsítve – azt jelenti, hogy munkaviszonyában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?

Részlet a válaszából: […] százalékos szociális hozzájárulási adó. Ez utóbbi esetében azonban a kifizető élhet a Szocho-tv. 13. szakasza szerinti megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó adókedvezménnyel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy havonta a minimálbér kétszereséig nem kell az érintett díjazása után megfizetni a szociális hozzájárulási adót. A rokkantsági ellátás mellett szabadon – tehát munkaidő és kereseti korlát nélkül – lehet keresőtevékenységet folytatni. A majdani nyugellátása szempontjából csak a munkabérből származó járulékalap összegének van[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
Kapcsolódó címkék:    

Rehabilitációs ellátás

Kérdés: Megállapítható a rehabilitációs ellátás annak a személynek, aki nem végez munkát, de tiszteletdíjat kap egy gazdasági társaság felügyelőbizottságának tagjaként?
Részlet a válaszából: […] munkavégzést érteni kell, amelyért díjazás jár.Keresőtevékenységet folytatónak minősül az egyéni vállalkozó, valamint a gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján részt vevő személy is, illetve az is, aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.Keresőtevékenység továbbá:– az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, ha a havi tiszteletdíj mértéke meghaladja a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát;– a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni;– a szociális szövetkezet tagja által a szövetkezetben végzett személyes közreműködés, ha a személyes közreműködés ellenértékeként megszerzett bevétel meghaladja havonta a minimálbér összegét;– az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
14