136 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.A jogosultsági időbe tehát a tanulmányok ideje nem számít be, kivéve a szakmunkástanulók nyári szakmai gyakorlata, illetve a szakközépiskolai tanulók biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban eltöltött nyári gyakorlata. Az év közbeni szakmai gyakorlat a képzés részének számít, ez pedig nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, így jogosultsági időként sem veszik figyelembe.A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy – főszabály szerint – a keresőtevékenységgel szerzett időnek a 32 évet el kell érnie, tehát gyermekneveléssel maximum 8 év igazolható.Azoknak a nőknek az esetén, akiknek gyermekek otthongondozási díját vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá[…]

Részlet a válaszából: […] válik-e vagy sem, minden hónapban el kell bírálni.Jelen esetben a szövetkezet vezető tisztségviselője részére nem történik jövedelemkifizetés, tevékenységét ingyenesen látja el. Ez alapján a jogviszony alapján tehát biztosítási kötelezettség nem jön létre, és az ügyvezető után semmilyen fizetési kötelezettség nem merül fel. Felhívjuk a figyelmet, hogy ha az ügyvezető nem rendelkezik egyéb jogviszonnyal, és nem saját jogú nyugdíjas, akkor a munkaviszony megszűnését követő 46. naptól egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére válik kötelezetté.A Szöv-tv. szabályozása értelmében a szociális szövetkezetben a tagok egy speciális jogviszony, az ún. tagi munkavégzés keretében is részt vehetnek a közös termelésben. Ennek azonban vannak feltételei. Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak az létesíthet és tarthat fenn, akit az állami foglalkoztatási szerv az Flt. szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.A tagi munkavégzés önálló, más munkavégzésre irányuló jogviszonyt szabályozó törvény hatálya alá nem tartozó jogviszony, amelyben az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészében a tagok által közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is megvalósulhat.Tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után nyugdíjjárulékot fizet [Tbj-tv. 37. § (4) bekezdés].A[…]

Részlet a válaszából: […] pénzellátásban.Rendszeres pénzellátás a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás megállapítása szempontjából a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a baleseti táppénz, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás,[…]

Részlet a válaszából: […] érdekében a jogalkotó az adós rendelkezésében tart vagy hagy.A levonásmentes munkabérrész összegében és megállapításában 2023. január 1. napjával lényeges változás következett be. A 2010. évtől változatlan formában az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező 28.500 forintot a jogalkotó a 2022. évi LV. tv. hatálybalépésével már nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegében, hanem 60.000 forint alatti jövedelemben határozta meg.A levonásmentes munkabért a letiltást foganatosító munkáltató a Vht. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával számítja ki. A jogszabály szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Kategorikusnak ható elnevezése ellenére a jogalkotó kivételszabályozást rendelt az érintett fogalomhoz, és arról is rendelkezett, hogy meghatározott követelések beszedése esetében a levonásmentes munkabér is letiltás alapját képezi. Gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek végrehajtása esetében az említett mentesség nem áll fenn.Mindez szinkronitást mutat a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszeg végrehajtásának szabályrendszerével, mert a pénzintézetnél kezelt pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot.Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50 százaléka is végrehajtás alá vonható.Korlátozott a mentesség abban az esetben is, ha az adós más további foglalkoztatótól is részesül jövedelemben. További jövedelmek kifizetése során is kizárólag annál a jövedelemnél képezhető meg a levonás alól mentesített jövedelemösszeg, mely adósi munkabért (jövedelmet) a végrehajtásra jogosult elsőként tiltott le. Több jogcímű, illetve adott havi számfejtési időszakon belüli időtartamban juttatott több kifizetési jogcímet a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.Munkát végző fogvatartottak tekintetében a kérdéssel érintett szabályozás úgy érvényesül, hogy a fogvatartott keresményéből a dolgozó elítélt tartására fordított[…]

Részlet a válaszából: […] szakaszában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül. Tehát az alkalmazott révén folytatott tevékenység nem tartozik ebbe a körbe.A korábbi tevékenységből, illetve az alkalmazott munkája révén befolyt bevétel – és az ebből esetlegesen keletkező járulékalap – nem befolyásolja a CSED-re való jogosultságot.Ami a járulékfizetési kötelezettséget illeti: a CSED tartama alatt nincs minimumadó- és -járulék-fizetési kötelezettség, ugyanakkor az általános szabályok szerint [Tbj-tv. 40. § (2) bekezdés] megállapított járulékalap után a járulékot, illetve[…]

Részlet a válaszából: […] megfelelő tartalommal úgy kell módosítani, hogy abban – az eredeti munkaköri feladatok ellátása mellett vagy helyett – szerepeltetni kell a szakképzési munkaszerződés tartalmi elemeit. Ezen túlmenően, ha a képzésben részt vevő személy az eredeti munkaköri feladatait is ellátja, a munkaszerződésben meg kell határozni a munkaköri feladatokra és a szakképzésben való részvételre fordítható munkaidő arányát, és ehhez igazodóan a képzésben részt vevő személyt megillető munkabér, illetve szabadság mértékét. A felek ebben az esetben úgy is rendelkezhetnek, hogy a képzésben részt vevő személyt a szerződéses munkaideje teljes időtartamára továbbra is az eredeti munkabére illeti meg. Utóbbi lehetővé teszi, hogy a munkáltató saját döntése alapján ne a szakképzési munkaszerződés alapján járó alacsonyabb, hanem az eredeti munkakör szerinti magasabb munkabért fizesse ki a teljes foglalkoztatás képzésre eső időtartamára is [Szak-tv. R. 248. § (2) bekezdés]. Az elkülönített két feladathoz külön-külön meghatározott bruttó bér közül a képzési időszakra járó havi 160 ezer forint megfelel a jogszabályi mértéknek. A vonatkozó szabályozás szerint a szakképzési munkaszerződés alapján a képzésben részt vevőt munkabér és egyéb juttatások illetik meg. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének minimumát és maximumát a Szak-tv. R. határozza meg. A rendelet szerint a szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér havi mértékének összege – a képzésben részt vevő és a duális képzőhely megállapodása alapján – a korábbiakkal ellentétben nem a minimálbérhez igazodik, hanem a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségéhez, annak egyhavi összege, de legfeljebb százhatvannyolc százaléka. Jelenleg a jogszabály által megállapított munkabér mértéke a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltségének (1.200.000 forint) egyhavi összege, de legfeljebb annak 168 százaléka, azaz 100.000–168.000 forint közötti összeg. Az egyéb juttatások közül – a ledolgozott napokra arányosítva, legfeljebb a szakirányú oktatás központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott önköltség (1.200.000 forint) egyhavi összegének 168 százalékáig, tehát 168.000 forintig – ugyanazon juttatások illetik meg a képzésben részt vevőt, mint az általa választott szakmának megfelelő munkakörben, szakképzettséggel rendelkező más alkalmazottat [Szak-tv. 85. § (1)–(3) bekezdések, Szak-tv. R. 253. §]. A vállalkozás által a képzési időszakra fizetendő havi 160 ezer forintra járhat a szociális hozzájárulási adó és a személyi jövedelemadó fizetése alóli mentesség. A kedvezmény[…]

Részlet a válaszából: […] járna részére a CSED, de jelen esetben fennáll egy folyósítást kizáró körülmény. A munkavállaló erre az időszakra sem CSED-ben, sem átlagkeresetben nem részesül, így a Tbj-tv. 16. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítása 2022. november 1-jétől 2023. március 31-ig. Hiába kért erre az időre fizetés nélküli szabadságot, az sem ad biztosításban töltött időt, mert nem 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén vette igénybe. Feltételezve, hogy a szülési szabadság 2023. március 31-ig tartott, 2023. április 1-jével a biztosítása helyreállt. Mint biztosított igényelte a GYED-et, melyhez fizetés nélküli szabadságot is kellett igényelnie gyermeke gondozása címén. Az igény elbírálásakor a kifizetőhelynek figyelembe kell venni az Eb-tv. 63. §-ában foglaltakat, mely szerint annak, aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére, a gyermekgondozási díj iránti kérelmét csak az egészségbiztosító bírálhatja el, és folyósíthatja az ellátást. Ezt nem befolyásolja az a tény, hogy az anya nyilatkozott, a másik jogviszonyában nem igényel ellátást. A kifizetőhelynek az Igénybejelentést, a Foglalkoztatói igazolást és a benyújtott igazolásokat az illetékes kormányhivatal részére az igénybenyújtást követő 5 napon[…]

Részlet a válaszából: […] egyelőre nem választhatja a kisadózást, mivel a Kata-tv. 1. §-ának (1) bekezdése szerint ezt a közteherfizetési lehetőséget csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, a 2. § 2. pontjának j) alpontja értelmében viszont nem tekinthető főfoglalkozású vállalkozónak a köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató diák. A Cst. 14. szakasza értelmében, amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van, a rá tekintettel vagy a részére megállapított családi pótlék folyósítását – 7. § (2) bekezdése alapján járó nevelési ellátás kivételével – a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik. A Cst. alkalmazásában a 4. § i) pontja szerint jövedelemnek az Szja-tv.-ben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték, bevétel minősül, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori[…]

Részlet a válaszából: […] töltött időként csak az ápolási díj folyósításának időtartama alatt folyamatos biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni, ami azt jelenti, hogy táppénzre csak annyi napra jogosult, ahány nap 2023. február 1-jétől a keresőképtelenségét megelőző napig összegyűlt. A táppénz mértéke ebben az esetben 50 százalék lenne [Eb-tv. 48. § (7) bekezdés b) pont].A baba megszületését követően az anya biztosítottként csecsemőgondozási díjra szerezhet jogosultságot. Ennek feltétele, hogy a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel rendelkezzen. Ha a gyermek 2023. július 4-én születne, akkor az édesanyja a szülést megelőző két éven belül 424 nap biztosításban töltött nappal fog rendelkezni (2021. július 4-től 2022. március 31-ig 271 nap, 2023. február 1-től július 3-ig 153 nap), tehát jogosult csecsemőgondozási díjra. A jogosultsághoz[…]

Részlet a válaszából: […] Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján, és – jóllehet minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség nem terheli – 1452-es kóddal ("Társas vállalkozó heti 36 órás munkaviszony mellett") biztosítottként be kell őt jelenteni. A másik lehetőség, hogy az előzőekben említett részmunkaidős munkaszerződése kiterjed az ügyvezetői teendők ellátására is. Ebben az esetben (a munkaszerződés módosításán túl) nincs más teendő. Amennyiben[…]