Kettős állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló

Kérdés: Milyen teendői vannak a munkáltatónak egy magyar-német kettős állampolgár alkalmazásakor, aki jelenleg Németországban már öregségi nyugdíjas? A munkavállaló eddig kizárólag Németországban dolgozott, ahol egy magán-betegbiztosítónál biztosított. Milyen igazolásokat kell bemutatnia az alkalmazásához? Kell számára tajszámot igényelni abban az esetben, ha nem kívánja igénybe venni a magyar egészségügyi ellátásokat?
Részlet a válaszából: […] személy Németországban öregségi nyugdíjban részesül, akkor Magyarországon létesített munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, biztosítottként bejelenteni nem szükséges, illetve járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Nyugdíjasstátuszát a német biztosító erre vonatkozó határozatával igazolhatja.Német nyugdíjasként az S1-es igazolás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi biztosítással rendelkező munkavállaló járulékai

Kérdés: Valóban helytelenül járt el a magyar munkáltató, amikor megfizette a járulékokat az után a munkavállalója után, aki 2020 nyarától 2021. május hónapig külföldi jogviszonnyal és külföldi biztosítással rendelkezett, de ezalatt Magyarországon is dolgozott? A külföldi biztosítási idő alatt a magyar tajkártya nem volt érvényes. Amennyiben a magyar munkaadó eljárása helytelen volt, hogyan igényelhető vissza a helytelenül levont és befizetett járulék?
Részlet a válaszából: […] szociális biztonsági egyezményünk van, akkor a kettős biztosítás kizárt, tehát a járulékfizetési kötelezettség csak az egyik államban terhelte. Alapvetően abban, ahol munkaviszonyban dolgozott, illetve ha mindkét államban munkaviszonyban állt, akkor pedig abban, ahol a lakóhelye volt.A magyarországi járulékfizetés alól az A1-es igazolás, vagy – nem uniós állam esetén – a külföldi biztosító erre vonatkozó igazolásának bemutatása révén mentesült (volna). Ugyanakkor az önmagában ellentmondás, hogy idehaza járulékot[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

CSED-jogosultság

Kérdés: Kizárja a CSED-jogosultságot az adószámos magánszemélyként szálláshely-szolgáltatást végző személy tevékenysége? Keresőtevékenységnek minősül a szálláshely-szolgáltatás, vagy ez a tevékenység nem tartozik ebbe a kategóriába?
Részlet a válaszából: […] folytat.A probléma megoldása érdekében tehát valóban mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy keresőtevékenységnek tekinthetjük-e a kérdésben említett tevékenységet?Az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja értelmében a jogszabály alkalmazásában csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban folytatott személyes tevékenység minősül keresőtevékenységnek.Tekintettel arra, hogy a magánszemélyként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

Ápolási díjban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a kisadózói jogviszonya annak a kisadózó társas vállalkozónak, aki egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, de ezt a tevékenységet jelenleg érdemben nem folytatja, mert ápolási díjban részesül? Valóban megilleti az egészségügyi szolgáltatás az ápolási díj folyósítása alatt? Milyen közterheket kell megfizetni egyéni vállalkozóként ebben az esetben, ha az érintett a vállalkozást nem szünetelteti, csak tevékenységet nem végez?
Részlet a válaszából: […] kérdésben említett kisadózó jelenleg nem főállásúnak minősül, és csak havi 25 ezer forintos kata terheli, ugyanakkor egyéni vállalkozóként havi minimálisadó- és járulékfizetésre kötelezett.Ez utóbbi kötelezettsége az ápolási díj folyósításának a napjától a Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja, illetve a Tbj-tv. 40. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján megszűnik, mivel a vállalkozó tevékenységét személyesen nem folytatja. Ugyanakkor továbbra is biztosított marad egyéni vállalkozóként, míg kisadózóként változatlanul nem főállásúnak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Özvegyi nyugdíjban részesülő őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót a 2021. évre annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de rokkantsági ellátásban részesül, ezért nem veszi igénybe az öregségi nyugellátást, ugyanakkor felesége halála miatt özvegyi nyugdíjat kap? Helyesen jár el az őstermelő, ha nem fizeti meg a nyugdíjjárulékot az özvegyi nyugdíjára tekintettel? Az érintett átalányadózó, és 2021. évi bevétele 15 millió forint volt.
Részlet a válaszából: […] nyugdíjkorhatárt már elérte.Jelen esetben ez utóbbi helyzetről van szó. Az említett mezőgazdasági őstermelő betöltötte ugyan az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem vette még igénybe a nyugellátást, mivel a rokkantsági ellátás vélhetően kedvezőbb a számára. Ugyanakkor özvegyi nyugdíjban is részesül, tehát mezőgazdasági őstermelőként nem terjed ki rá a biztosítás, noha nem minősül saját jogú nyugdíjasnak.Ezt azért fontos megjegyeznünk, mivel a Szocho-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja csak a Tbj-tv. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő, adófizetésre kötelezett személyt mentesíti az összevont adóalapba tartozó jövedelem (az egyéb jövedelmeket kivéve) tekintetében a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.Mivel sem az özvegyi nyugdíj, sem pedig a rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így az érintettre az említett mentességi szabály nem alkalmazható. Tehát a szociálishozzájárulásiadó-fizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: Figyelembe kell vennie a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a létszám meghatározása során egy turizmussal, vendéglátással foglalkozó vállalkozásnak az általa foglalkoztatott alkalmi munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] az esetben kell a létszám meghatározásakor figyelembe venni, amennyiben munkaszerződésük alapján folyamatosan foglalkoztatottnak minősülnek, azaz foglalkoztatásuk az 5 munka-napot meghaladja. Ez a feltétel az alkalmi munkavállalók esetében nem teljesülhet, hiszen ők az Efo-tv. szerint összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napon alkalmazhatók. Ugyanakkor a turisztikai idénymunkások, illetve mezőgazdasági idénymunkások esetében nem kizárt a folyamatos (5 egymást követő napot meghaladó) foglalkoztatás, így őket adott esetben a létszámba be kell számítani.Az Efo-tv. hatálya alá tartozó turisztikai idénymunkának csak a Ker-tv.-ben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka tekinthető, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:      

Átalányadózó vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani 2021. évre vonatkozóan az éves minimálbér ötszörösét meghaladó (egészen pontosan 16 600 000 forint) árbevétellel rendelkező, nem biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-alapját, tekintettel arra, hogy különböző portálokon eltérő összegek találhatóak? Az egyik vélemény szerint a bevétel 10 százaléka az alap, a másik szerint ennél alacsonyabb.
Részlet a válaszából: […] tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelem. A kérdésben átalányadózó mezőgazdasági őstermelőről van szó, aki esetében 90 százalék a költséghányad [Szja-tv. 53. § (1) bekezdés e) pontja], tehát a jövedelem a bevétel 10 százaléka.Ugyanakkor az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.26. pontja szerint adómentes az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyes kft. tulajdonosának közterhei

Kérdés: Létezik olyan megoldás, amely alapján mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól egy egyszemélyes kft. tulajdonos-ügyvezetője, aki jelenleg GYED-ben részesül, így nem kell közterheket fizetnie, a GYED-jogosultság azonban 2022. május 15-től megszűnik? A munkavállalónak nincs egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a cég viszont nem működik, semmilyen bevétele nincs.
Részlet a válaszából: […] társas vállalkozót, hiszen a GYES (pontosabban a gyermekgondozást segítő ellátás) tartama alatt csak abban az esetben mentesül a minimumjárulék-fizetés alól a vállalkozó, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Ez az ügyvezetéssel viszont nem egyeztethető össze.Az ügyvezetés munkaviszonyban (esetleg részmunkaidőben) történő ellátása sem igazán jó megoldás, hiszen ebben az esetben is fennáll a minimálbér 30 százaléka után a járulékfizetési kötelezettség.Ugyanakkor egy apró módosítással el lehet kerülni mindezt. Amennyiben a tulajdonos személyes közreműködést vállalna a társaságban (ami csak taggyűlési döntés kérdése), és a társas vállalkozói minőségét ez alapozná meg, akkor e jogviszonyában a GYED tartama alatt továbbra is mentesülhetne a minimális járulékfizetési kötelezettség alól.Ugyanakkor e társas vállalkozói[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Kiva alapja

Kérdés: Mi tartozik pontosan a személyi jellegű kifizetések körébe a kisvállalati adó alapjának meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] bekezdésének a) pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül – főszabály szerint – az a személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint az adóévben járulék-alapot képez.Járulékalapot képező jövedelemnek minősülnek – többek között – az alábbi tételek:– az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőlegalap-számításnál figyelembe vett jövedelem,– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,– a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,– a felszolgálási díj,– az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.A személyi jellegű kifizetések köre (a minimum-adó-alap részeként) magában foglalja továbbá a Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti béren kívüli juttatásokat, és az 1. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.Nem minősül személyi jellegű kifizetésnek a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege. A Tbj-tv. szerinti főállású társas vállalkozónak minősülő tag esetében személyi jellegű kifizetésként (járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5 százalékát kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. Minimálbérnek a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér minősül. A tagra jutó személyi jellegű kifizetés meghatározása[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemi tanács

Kérdés: Kötelező minden vállalkozásnál üzemi tanácsot választani? Mik az üzemi tanács jogosultságai?
Részlet a válaszából: […] akkor új üzemi tanácsot kell választani. Mindebből következik, hogy létszámcsökkenés esetén nem szükséges a tagok létszámát csökkenteni, valamint új üzemi tanácsot választani.Az üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, továbbá ezzel összefüggésben a munkavállalói érdekek képviselete. E körben az üzemi tanács négy kardinális jelentőségű jogosultsággal rendelkezik.Egyik ilyen jogosultság a tájékoztatáshoz való jog, amely magában foglalja azt, hogy az üzemi tanács bármikor jogosult tájékoztatást kérni a munkáltatótól, és az ok megjelölésével tárgyalást kezdeményezni, amelyet a munkáltató nem utasíthat el. A munkáltató külön felhívás nélkül félévente köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot a munkáltató gazdasági helyzetét érintő kérdésekről, a munkabérek változásáról, a bérkifizetéssel összefüggő likviditásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről, továbbá a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről.A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átadó és az átvevő munkáltató legkésőbb a változást megelőzően tizenöt nappal tájékoztatja az üzemi tanácsot a változás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról, a változás okáról, valamint a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről.Fontos jogosultsága az üzemi tanácsnak a véleményezéshez való joga, amely tetten érhető abban is, hogy a munkáltató a döntése előtt legalább tizenöt nappal köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ilyen munkáltatói intézkedésnek minősül többek között az Mt. 264. §-ának (2) bekezdése alapján a munkáltató átszervezése, átalakítása, szervezeti egység önálló szervezetté alakítása, termelési, beruházási program, új technológia bevezetése, a meglévő korszerűsítése, a munkavállalóra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme, a munkavállaló ellenőrzésére szolgáló technikai eszköz alkalmazása, az egészséges és biztonságos munkafeltételek kialakítására szolgáló, a munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések megelőzését elősegítő intézkedés.Fontos hangsúlyozni, hogy az üzemi tanács véleménye nem köti a munkáltatót, tehát az üzemi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:
1
2