Munkavállaló vétkes kötelezettségszegése

Kérdés: Milyen intézkedéseket tehet a munkáltató a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén?
Részlet a válaszából: […] meg.Fontos szabály, hogy hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti. A vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét. Ilyen hátrányos jogkövetkezmény lehet például a munkáltató által egyoldalúan elrendelt anyagi juttatásból (pl. prémiumból, jutalomból) való kizárása vagy akár a munkavállaló beosztásának ideiglenes megváltoztatása.A munkavállaló kötelezettségszegésével szembeni legenyhébb munkáltatói intézkedés a figyelmeztetés, amely történhet szóban és írásban egyaránt. A munkáltatónak e lehetősége a munkáltató ellenőrzési és utasítási jogából vezethető le, az Mt. ezt kifejezetten nem tartalmazza, továbbá ezen intézkedésnek jogkövetkezménye sincsen.Amennyiben a munkáltató írásbeli figyelmeztetésben részesíti a munkavállalót, abban tájékoztatnia kell őt arról, hogy a figyelmeztetést milyen módon, továbbá milyen határidőn belül kifogásolhatja.Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a figyelmeztetés tartalmával, azt a bíróságon megtámadhatja.További lehetősége a munkáltatónak a fegyelmi intézkedés, amellyel azonban csak akkor élhet, ha ezt kollektív szerződés vagy a felek közötti munkaszerződés szabályozza. A munkaviszony munkáltató általi felmondása vagy azonnali hatályú felmondása lehet a munkáltató legvégső eszköze, azonban ebben az esetben nagyon fontos, hogy mind a felmondást, mind az azonnali hatályú felmondást az Mt.-ben foglalt szabályok szerint gyakorolja, annak érdekében, hogy az jogszerű legyen.A hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására a munkáltatónak a kötelezettségszegésről[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Árvaellátás

Kérdés: Mikor jár az árvaellátás, és milyen méltányossági lehetőségek vannak a folyósítása során?
Részlet a válaszából: […] függetlenül attól, hogy az árva folytat-e tanulmányokat vagy sem. A tizenhatodik életév betöltését követően az árvaellátás akkor folyósítható, ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanul. Ebben az esetben az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, legfeljebb azonban a huszonötödik életév betöltéséig jár.Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskolában tanuló tanulói jogviszonya vagy a felsőoktatási intézményben tanuló hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel.Az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, továbbá a nyári szünet időtartama alatt is jár. Amennyiben az árva a középiskola befejezése után egyből felsőoktatási intézményben folytatja a tanulmányait, akkor a felsőoktatási intézmény által kiadott igazolás benyújtásakor az árvaellátás visszamenőlegesen, a nyári szünet időtartamára is kifizetésre kerül. A felsőfokú nappali képzésben folytatott tanulmányok esetén az ellátás a tanulmányok idejére jár, konkrétan az utolsó évfolyam sikeres befejezését követő első záróvizsga-időszak utolsó napjáig.Amennyiben az árva betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülése vagy háromévesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni tanulmányi rendben teljesíti, ez nem befolyásolja az árvaellátásra való jogosultságát, ugyanúgy jár neki az ellátás. Ugyanúgy jogosult árvaellátásra az a huszonöt évesnél fiatalabb árva, aki nem távoktatási formában megvalósuló felnőttképzésben vesz részt, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

GYED összege

Kérdés: Kell évente korrigálni a GYED összegét a minimálbér emelkedése miatt, vagy az a határozatban foglalt időtartam alatt nem változik/változhat az alábbi esetben? Egy pedagógus-gyakornok besorolású dolgozó jelenleg a negyedik gyermekével van GYED-en. Az ellátás összege 2020 szeptemberében került megállapításra az akkori bére alapján, ami valamivel kevesebb volt a GYED számításához a törvényben meghatározott figyelembe vehető jövedelemnél. Az érintett ezért úgy gondolja, hogy az ellátás összegét minden évben korrigálni kell a béremelés összegével, a kifizetőhely álláspontja szerint azonban az ellátás teljes időtartama alatt az eredetileg megállapított összeget kell folyósítani.
Részlet a válaszából: […] szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Az így megállapított összegről és a folyósítás időtartamáról határozatban kell rendelkezni.Ez esetben a törvény nem ad lehetőséget a GYED összegének megváltoztatására. A számítás alapja minden esetben a jogosultságot megelőzően elért jövedelemből (szerződés szerinti jövedelemből) számított naptári napi átlag. A GYED folyósításának időtartama alatt bekövetkező béremelés tehát nem befolyásolja a már megállapított összeget.Tekintettel arra, hogy a GYED összege maximalizálva van, havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet csak, ezért a maximális összegben megállapított GYED-eket a minimálbér emelésének napjától a megemelt összeghatár figyelembevételével újra meg kell állapítani. Ez a szabály nem alkalmazható a jelen esetben, mivel még a minimálbér kétszeresét sem éri el a jövedelme (szerződés szerinti bére).Mivel negyedik gyermek után járó ellátásról van szó, felhívjuk a figyelmét a GYED összegének megállapítására vonatkozó kedvezményszabályra. Ennek lényege, hogy ha a gyermek GYED vagy GYES igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított CSED naptári napi alapja magasabb összegű, mint a számított GYED alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. Ehhez viszont van egy feltétel, hogy az utolsóként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

Örökbefogadói díj

Kérdés: Jogosult lehet örökbefogadói díjra az elhunyt testvére gyermekének örökbefogadására tekintettel az örökbefogadó anya, aki 2020. június 10-én született gyermekével jelenleg GYED-ben részesül? A három és fél éves gyermeknek mindkét szülője elhunyt egy baleset következtében, a legközelebbi rokona az édesanyja testvére, aki örökbe fogadja. Folyósítható egy időben a két ellátás? Amennyiben igen, akkor hol kell bejelentenie az igényét abban az esetben, ha a GYED-et a munkáltatójánál működő kifizetőhely folyósítja?
Részlet a válaszából: […] háztartásában.Az érintett örökbe fogadó szülő a leírtak alapján jogosult az örökbefogadói díjra, mivel biztosítási jogviszonyban áll, a gyermek a 2. életévét betöltötte, és a nevelésbe vétel napját megelőző előzetes biztosítási idővel rendelkezik.Az örökbefogadói díj a nevelésbe vétel napjától számított 168 napig jár. A jogosultságot és a folyósítást nem befolyásolja, hogy az igénylő a saját gyermekével GYED-ben részesül. Az Eb-tv. 39. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint lehetőség van arra, hogy ha a szülő az egyik gyermeke jogán jogosult GYED-re, egyidejűleg a másik gyermeke jogán járó ÖFD-t is igénybe veheti.Az ÖFD iránti kérelmét az "Igénybejelentés örökbefogadói díjra" elnevezésű nyomtatványon kell benyújtania a foglalkoztatójánál. A kérelemhez[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

Tb-kiskönyv

Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
Részlet a válaszából: […] nélküli szabadság idejére csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra.A biztosítás szünetelését a tb-kiskönyv (hivatalos nevén: "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról") megfelelő rovatába be kell jegyezni, hiszen a szüneteltetés időtartama befolyásolhatja egy későbbi táppénzjogosultság idejét, valamint a táppénz mértékét.A foglalkoztató a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos bejelentési kötelezettségét az Art.-ben foglaltaknak megfelelően az állami adóhatósághoz a biztosítás szünetelése esetén is köteles teljesíteni. Így a biztosítás szünetelésének kezdetét és befejezését, a kezdő és befejező időpontot követő 8 napon belül kell bejelenteni. A bejelentett személyek jogviszony-nyilvántartása tartalmazza az 1998. január 31-én fennálló, illetve azt követően létrejött, bejelentett – egészségbiztosítási jogosultságot és kötelezettséget keletkeztető – jogviszonyadatokat és azok változásait.Abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel minden adat a biztosítással kapcsolatban, illetve a bejegyzésekkel kapcsolatban kétségek merülnek fel, akkor a kifizetőhelynek az illetékes kormányhivataltól[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címke:

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége

Kérdés: Melyek a lényeges eltérési pontok a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek keresőképtelensége idejére megállapított egészségügyi szabadság és az egyéb biztosítottakat megillető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai keretében folyósított táppénzellátás között?
Részlet a válaszából: […] állomány tagja nem jogosult, ha ugyanazon jogi tény alapján a Hszt. szerinti ellátást vette igénybe.A Hszt. 147. §-a alapján egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, valamint ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel. Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadság kivételével – egy évig jár. Egy évet meghaladó szolgálatképtelenség esetében az Eb-tv. rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.Az egészségügyi szabadság tehát alapesetben egy évig jár. Összege harminc naptári napra a távolléti díj 100 százaléka, a 31. naptól 90 százaléka. Az Mt. 126. szakaszában szabályozott tizenöt munkanap betegszabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyek esetében nem kerül kifizetésre.A távolléti díj 100 százalékának megfelelő összeg jár a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén. Az Eb-tv. szabályozásával szinkronban gyermekápolás céljából biztosított az egészségügyi szabadság (Hszt. 148. §), mely nem előzménye a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy betegsége, műtéte vagy balesete miatti sérülés következményeként járó egészségügyi szabadságnak.A Hszt. 168. §-ának (1) bekezdése alapján távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdésének a) és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.

Vállalkozás bányász dolgozók részére járó keresetkiegészítés mellett

Kérdés: Egyéni vállalkozása megindítása után kaphatja továbbra is a korábban bányászként megszerzett keresetkiegészítést a magánszemély?
Részlet a válaszából: […] lehet a folyósítást megkezdeni, ha a keresőtevékenység megkezdődik. Keresetkiegészítésre jogosult a legalább 29 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett bányász dolgozó, ha föld alatti bányamunkára való alkalmatlansága miatt más munkakörbe, illetve munkahelyre helyezik át, és életkortól függően megfelelő ideig föld alatti bányamunkát végzett. A kérelemhez mellékelni kell a munkáltató igazolását a kérelmező eredeti, föld alatti bányamunka körébe eső munkaköréről, annak időtartamáról, jelenlegi foglalkoztatásra irányuló jogviszonyáról, munkaköréről. A korábbi foglalkoztató az igazolást a keresetkiegészítést kérelmező erre irányuló kérelmétől számított nyolc napon belül köteles kiadni. A keresetkiegészítés az új munkakörbe történő áthelyezés, illetve az új munkahelyen a munkába lépés napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától esedékes. Saját jogú nyugellátás mellett a bányászok részére járó keresetkiegészítés nem állapítható meg, nem folyósítható. Az ellátásra való jogosultság természetesen megszűnik, ha a kiegészítésben részesülő meghal, vagy ha a keresetkiegészítés folyósításának megszüntetését kéri. Az ellátást akkor is meg kell szüntetni, ha egészségkárosodásának mértéke többé már nem éri el 29 százalékos mértéket, illetőleg saját jogú nyugellátásra való jogosultságot, vagy bányászok egészségkárosodási járadékát állapítottak meg részére. Ezeken felül nagyon fontos indok a megszüntetés esetében az, ha a keresőtevékenység megszűnik. Meg kell szüntetni még az ellátást abban az esetben is, ha a keresetkiegészítésben részesülő személy neki felróható okból nem működik együtt a rendszeres és rendkívüli felülvizsgálatban. A folyósított keresetkiegészítést abban az esetben szüneteltetni kell, ha a kiegészítésben részesülő keresőtevékenység folytatásából származó díjazásban nem részesül. A jogszabály alkotójának egyértelmű törekvése az volt, hogy ennek az ellátásfajtának a megállapítása és folyósítása érdekében a kérelmező keresőtevékenységet folytasson, és abból díjazás illesse meg. A bányász dolgozók keresetkiegészítéséről a 23/1991. Korm. rendelet rendelkezik. Ez a jogszabály azonban nem határozza meg konkrétan a keresőtevékenység mibenlétét, sem az ennek ellenszolgáltatásaként kapható díjazás lehetőségeit, azonban egy újabb támpontot nyújt nekünk akkor, amikor a bejelentési kötelezettséget taglalja. A munkáltató a keresőtevékenység megszűnéséről, annak bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül értesíti a folyósító szervet. A munkáltató meghatározása az említett jogszabályban szintén nem történt meg. A rendelet vegyes rendelkezései között azonban egy utalás fedezhető fel, mely szerint keresőtevékenységen az Flt. 58.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
1
2