31 talált cikk a kft.-tag kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes bejelenteni egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjét, aki egyben a társaság egyetlen személyesen közreműködő tagja, hogy a lehető legkevesebb járulékot kelljen utána fizetni? A tagnak nincs máshol biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, a társasági szerződés pedig lehetővé teszi a munkaviszony keretében történő ügyvezetést. Érdemes külső munkavállalót megbízni az ügyvezetői feladatokkal, a tulajdonost pedig részmunkaidőben bejelenteni?

Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat egy heti 20 órás munkaviszonyban dolgozó alkalmazottnak, ha kft.-tagságot létesít?

Kérdés: Lehet-e 2 órai bért elszámolni a tagsági jogviszonyban közreműködő tulajdonosok után? Gyakorolhatja-e a munkáltatói feladatokat egy kft.-tag?

Kérdés: Elmehet-e álláskeresési járadékra egy kft. tagja, akinek megszűnt a munkaviszonya, vagy főállású tagként be kell jelenteni a kft.-ben?

Kérdés: Kell-e a továbbiakban tagi járulékot fizetni egy háromtagú kft. egyik tulajdonosa után, akinek eddig máshol volt heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, amit most heti 30 órára csökkentettek, de a jövedelme továbbra is meghaladja a minimálbért? A cég eddig semmilyen közterhet nem fizetett a tag után.

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának biztosítási jogviszonyát, ha a cég alapítása óta nem rendelkezik más jogviszonyában biztosítási kötelezettséggel, a társaság tevékenységében személyesen nem működik közre, és a kft. nem végez gazdasági tevékenységet? A tagnak sem megbízási szerződése, sem pedig más jogviszonyra irányuló szerződése nincs a céggel.

Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?

Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?

Kérdés: Az új Gt. szerint helyesen jár-e el az a társaság, amelynek három azonos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja közül az egyik rokkantnyugdíjas, megbízási szerződéssel működő ügyvezető, aki jövedelmet nem vesz fel, de emellett van egy szerződése társas tag mellékszolgáltatására, 40 000 forint havi jövedelem ellenében, amelynek 90 százaléka után megfizetik a 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot, a másik két tag pedig munkaviszonyban dolgozik? Az 1950 forint összegű tételes eho-t mindhárom tag után megfizetik.