Találati lista:
11. cikk / 20 Adómentes természetbeni juttatások
Kérdés: Minden dolgozónak egyforma értékben kell-e adni az étkezési utalványt, az üdülési csekket és az évente három alkalommal adható csekély értékű ajándékot, vagy az ügyvezető döntése alapján lehet differenciáltan is az elvégzett munka szerint? Ebben az évben minden dolgozó egyforma értékben kapja a juttatásokat, de az ügyvezetés 2009-től változtatni szeretne ezen a gyakorlaton.
12. cikk / 20 Társas vállalkozó adómentes juttatásai
Kérdés: Lehet-e adómentesen önkéntes kölcsönös egészség-, illetve nyugdíjpénztáritagdíj-kiegészítést adni társas vállalkozónak? Milyen egyéb adómentes juttatások adhatóak a társas vállalkozók részére?
13. cikk / 20 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Meghatározható-e a természetbeni juttatásokban részesülő dolgozók csoportja az adómentes béren kívüli juttatások és adóköteles juttatások tekintetében, vagy azokban valamennyi dolgozónak részesülnie kell az alábbi esetben? Egy társaság üzemeltetési szolgáltatást nyújt ügyfelei részére. Az egyik ügyfél kifejezett kérésére adóköteles, illetve adómentes béren kívüli juttatások rendszerét szeretnénk kialakítani oly módon, hogy csak azon dolgozók részesülnének belőle, akik ehhez a szolgáltatási szerződéshez kapcsolódó munkában vesznek részt. Ezek a dolgozók teljes munkaidejükben az említett ügyfél telephelyén dolgoznak.
14. cikk / 20 Közterhek alapja
Kérdés: A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint, de 10 000 forintot kap a munkavállaló étkezési jegyként havonta, akkor csak 70 000 forint lesz az szja-előleg alapja, a tb- és egyéni járulékokat viszont lehet számfejteni és bevallani a havi 138 000 forint után is?
15. cikk / 20 Csekély értékű ajándék
Kérdés: Adhat-e egy évben három alkalommal csekély értékű ajándékot egy munkáltató annak a munkavállalónak, aki év közben lépett be? Kell-e valamilyen igazolást kérnie az adómentes juttatásokról az új munkáltatónak?
16. cikk / 20 Vasutassztrájk miatti buszjegyvásárlás adókötelezettsége
Kérdés: Kifizethető-e adómentes térítésként a Volán-buszjegy abban az esetben, ha egy dolgozó a vasutassztrájk miatt busszal kénytelen dolgozni menni, de a bérlettel történő elszámolás után megkapja a költségtérítését? Járhat-e neki a sztrájk idejére a dupla adómentes kifizetés [egyszer vasúti bérlet révén, egyszer pedig Volán-buszjegy(ek) révén]?
17. cikk / 20 Természetbeni juttatás és cafeteria
Kérdés: Előnyösebb-e a munkáltató számára a cafeteria-rendszerre történő átállás, vagy e nélkül is adhatók az adómentes juttatások a dolgozóknak?
18. cikk / 20 Ügyvezető adómentes juttatásai
Kérdés: Melyek azok az adómentes juttatások, amelyeket egy társaság a tagi jogviszonyban ügyvezetőként működő tagja részére is ugyanolyan feltételekkel nyújthat, mint a munkavállalója részére?
19. cikk / 20 Részmunkaidőben dolgozó munkavállalók béren kívüli juttatásai
Kérdés: Időarányosan vonatkozik-e az adómentes juttatásokra meghatározott évi 400 000 forint összegű korlát a részmunkaidőben dolgozó munkavállalókra?
20. cikk / 20 Adómentes juttatások
Kérdés: Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
