Találati lista:
731. cikk / 2320 Biztosítási jogviszony igazolása
Kérdés: Milyen módon és milyen igazolással tudja a munkavállaló igazolni a biztosítási jog-viszonyát külföldi munkavégzést követően, illetve abban az esetben, ha Magyarországon dolgozott ugyan, de a társadalombiztosítási igazolványa elkallódott, és annak beszerzése, pótlása nehézkes? Amennyiben az illetékes hatóság kiállítja az igazolást, a társadalombiztosítási kifizetőhely figyelembe veheti a biztosítási jogviszonyt keresőképtelenség esetén a táppénz mértéke, illetve az alap és a jogosultsági idő megállapításához?
732. cikk / 2320 Társadalombiztosítási igazolvány
Kérdés: Be kell vezetni a GYES időszakát a társadalombiztosítási igazolványba?
733. cikk / 2320 Nyugdíjas munkavállalók
Kérdés: Ki kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon a nyugdíjas munkavállalókat 2018. december 31-én, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól már nem minősülnek biztosítottnak? Fizetniük kell a továbbiakban az egészségügyi szolgáltatási járulékot az érintett munkavállalóknak?
734. cikk / 2320 Adószámos magánszemély
Kérdés: Van járulékfizetési kötelezettsége a kiszámlázott összeg után egy adószámos magánszemélynek abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
735. cikk / 2320 Nyugdíj utólagos korrigálása
Kérdés: Megnöveli a nyugdíj számításának alapját a 2004. június 16. és 2006 októbere közötti munkabér abban az esetben, ha egy megválasztott, aktív polgármester 2004. június 16-án, 60 éves korában nyugdíjba vonult, és nyugdíjasként 2006 októberéig – az új polgármester megválasztásáig?- folyamatosan dolgozott? A munkabérből nyugdíjjárulék nem került levonásra, de az önkormányzat minden jelentési és fizetési kötelezettséget teljesített vele kapcsolatban. Amennyiben megnöveli a nyugdíjalapot ennek az időszaknak a keresete, utólag érvényesíthető ez a nyugdíj összegében?
736. cikk / 2320 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
737. cikk / 2320 Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
738. cikk / 2320 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
739. cikk / 2320 Beltag személyes közreműködése
Kérdés: Köteles személyesen közreműködni egy kisadózó betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében annak ellenére, hogy a Ptk. nem tartalmaz ilyen jellegű előírást, vagy a cég akkor is jogszerűen működik, ha a beltag személyesen nem működik közre, és a személyes közreműködés csak a kültag(ok) részéről valósul meg? Be kell jelenteni a cégbíróság felé azt a tényt, hogy a beltag nem működik közre a társaság tevékenységében? Be kell jelenteni főállású vagy nem főállású kisadózóként a beltagot ebben az esetben? Van lehetőség önellenőrzésre abban az esetben, ha a társaság főállású kisadózóként bejelentette a beltagot, és fizeti utána a havi 50 ezer forintos tételes adót, de kiderül, hogy nem is kellett volna megtenni a bejelentést?
740. cikk / 2320 Örökbe fogadó szülő szülési szabadsága
Kérdés: Megilleti a szülési szabadság a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló örökbe fogadó szülőt?
