START kártya

Kérdés: Mi az a START kártya, hogyan kell igényelni, és mire használható?
Részlet a válaszából: […] ...a járulékkedvezményt, továbbá amunkaviszony határozott és határozatlan időre is létrejöhet. A munkáltató általfizetendő társadalombiztosítási járulék 50 százalékát vállalja át az államkilenc hónapig, maximum 90 000 forintos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címke:

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő cég között semmilyenbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem áll fenn. Ebből adódóan a cégnek nem kell társadalombiztosításijárulékot és tételes eho-t fizetnie, és természetesen a diákot sem terhelik azegyéni járulékok.Az Szja-tv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát, azaz 2005-ben a havi 17 100 forintot. Ebbenaz esetben az általános szabályok szerint kell megfizetni utána a 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalékegészségbiztosítási járulékot, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bt. nyugdíjas beltagjának jogállása

Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel az aláírása).A fent említettek hiányában az érintett nem minősíthetőtársas vállalkozónak, és utána semmilyen társadalombiztosítással összefüggőkötelezettsége sem merülhet fel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Ápolási díj

Kérdés: Hogyan igényelhető az ápolási díj, és ki jogosult az igénylésre?
Részlet a válaszából: […] ...tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzataz ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járuléknyugdíj-biztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett. Az ápolásidíjra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

EMMA: segítő családtag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni az EMMA-ba a segítő családtagot, illetve kell-e vele munkaszerződést kötni? Ha nem kell bejelenteni, hogyan kell utána a 11 százalékos eho-t megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...Tekintve, hogy a segítő családtagi jogviszonyra nem kell az Mt.szabályait alkalmazni, a kérdésben említett bejelentést sem kell megtenni.Társadalombiztosítási szempontból a segítő családtagijogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízási díjután leróni, ha az érintettre nem terjedne ki a biztosítás, tehát adókötelesjövedelmét nem terhelné 29 százalék társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:    

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségnem merül fel.A Németországban munkát végző magyar állampolgárokkiküldetésük első évében még a magyar társadalombiztosítás hatálya alátartoznak, az általános szabályok szerint kell a járulékokat megfizetni utánuk.A német...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Magyar-amerikai kettős állampolgárságú nyugdíjas egészségügyi ellátása

Kérdés: Kaphat-e egészségügyi ellátást (orvos, gyógyszer, kórház stb.) az a magyar-amerikai kettős állampolgár, aki egy kft. tulajdonosa, munkát nem végez, nem biztosított, 2 éve települt haza mint nyugdíjas, és a nyugdíját külföldről kapja?
Részlet a válaszából: […] ...az a személy (is), aki saját jogán nyugdíjban részesül.A saját jogú nyugdíjasnak minősül a Tbj-tv. 4. § f) pontjaszerint:– aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény,illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú öregségi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Közterhek visszaigénylése

Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?
Részlet a válaszából: […] ...díj és annak közteherösszege amunkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre. A közteherösszegét képezi a társadalombiztosítási járulék, a munkaadói járulék, valaminta szakképzési hozzájárulás. A tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  
1
185
186
187
233