2326 talált cikk a Társadalombiztosítás kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.

Kérdés: Korábban a Társadalombiztosítási Levelekben 3220. számon megjelent kérdésünkben is a folytonos munkarendben, féléves munkaidőkeretben (kollektív szerződés alapján 7 nap munka, 7 nap pihenő, napi 12 órában) dolgozók szabadságának, betegszabadságának kiadásáról kérdeztük Önöket. Általánosságban megválaszolásra került a kérdés, de részletesebben is szükségünk lenne a segítségükre!
Pl. egy munkavállaló június hónapban a következőképpen dolgozott: június 1-7. munka, június 8-14. pihenő, majd 15-16-án dolgozott, 17-től 19-ig szabadságra ment, 20-21-én dolgozott, azután 22-28-ig pihenős volt, majd a hónap utolsó két napján ismét dolgozott. Ilyenkor hány nap szabadság kerül számfejtésre? Ha a munkarend szerint munkával töltött héten vesz ki szabadságot, ami áthúzódik a pihenős hét napjaira is, akkor mi a szabályos eljárás?

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Kérdés: Helyesen jár-e el a foglalkoztató kft. abban az esetben, ha a cégnél szakmai gyakorlatukat töltő főiskolai hallgatók részére a szerződésben meghatározott díjazást fizeti ki, amely után kizárólag a 27 százalékos ehót fizeti meg?

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?

Kérdés: Újraszámítható-e a nyugdíja az elért szolgálati idő és a kereset alapján annak a nyugdíjas személynek, aki 2010 márciusáig több mint két évet dolgozott az öregségi nyugdíja mellett? Ha igen, hogyan lehet ezt kezdeményezni?

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján bejelenteni egy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, aki ellátja az ügyvezetői és az egyéb feladatokat is, de egy másik cégnél van egy heti 20 órás munkaviszonya, ahol a munkabére a garantált bérminimum többszöröse? Elegendő-e napi 4 órára, a minimálbér fele alapján bejelenteni, és beszámít-e ebben az esetben a plusz napi 4 óra a szolgálati idejébe? Hogyan számít be a szolgálati időbe a másik cégnél fennálló heti 20 órás munkaviszony, ha nincs másik bejelentett jogviszony?

Kérdés: Létesíthet-e egy munkavállaló egyidejűleg két munkáltatónál is heti 40 órás munkaviszonyt, ha az egyik munkáltató Svájcban, a másik pedig Magyarországon van? Van-e erre vonatkozóan valamilyen tiltó szabályozás? Hogyan kell értelmezni a két munkaviszonyt az egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettség elbírálása során?

Kérdés: Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?