Munkaidő és munkabér jelentős csökkentése

Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég – nyilván a lehetőségeihez képest – a legjobb döntést hozta, hiszen a heti 2 órás munkaviszony továbbra is teljes körű biztosítást jelent a munkavállalók számára. Ami talán a legfontosabb e helyzetben, hogy változatlanul is megilleti őket az egészségügyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.

Állásidő

Kérdés: Milyen hatással van a munkavállaló biztosítási jogviszonyára az állásidő abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt került elrendelésre, és ezért nem jár munkabér?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér- (illetmény), átlagkereset- (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Abban az esetben tehát, ha a veszélyhelyzet miatt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Ellátások elkülönítés esetén

Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...esetben nem beteg, hanem közegészségügyi okból került elkülönítésre, és ezért nem tud a munkahelyén megjelenni. Erre az időtartamra munkabér nem jár a részére. Az Eb-tv. 44. §-ának g) pontjában foglaltak értelmében keresőképtelennek kell tekinteni –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.

Megállapodás alapján fizetett végkielégítés

Kérdés: Mentesül a személyijövedelemadó-kötelezettség alól a munkavállaló részére fizetett végkielégítés abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és a munkaviszony megszűnésekor megállapodás alapján fizetett ki a részére a munkáltató 6 havi munkabérnek megfelelő összegű juttatást? A munkavállaló egyébként jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő nők kedvezményére, de a munkáltató álláspontja szerint a végkielégítésre nem alkalmazható az adóalap-kedvezmény.
Részlet az állásfoglalásából: […] A négy vagy több gyermeket nevelő anyákat minden más kedvezményt megelőzően adóalap-kedvezmény illeti meg. Az adóalap-kedvezmény összegszerűségében nem korlátozott, de csak a törvényben tételesen felsorolt jövedelemtípusokra érvényesíthető. Az Szja-tv. 29/D. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.

Munkáltatói támogatás

Kérdés: Adhat a munkáltató adómentes támogatást a hallássérült, könyvelő munkakörben dolgozó munkavállalója részére hallókészülék vásárlásához abban az esetben, ha a munkavállaló jelenleg nem minősül megváltozott munkaképességűnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...származó jövedelemnek minősül, amely személyi jellegű egyéb kifizetésként számolható el. A közterheket ebben az esetben a munkabérre vonatkozó szabályok szerint kell számfejteni, levonni, befizetni, bevallani.A munkavállaló esetleg cafeteriajuttatásként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 14.

Járandóság karantén esetén

Kérdés: Jogosult munkabérre a munkavállaló abban az esetben, ha a környezetében történt koronavírusos megbetegedés miatt karanténban történő elkülönítését és orvosi megfigyelését rendelték el, és emiatt nem tud dolgozni? Abban az esetben, ha nem jár neki munkabér, milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abban az esetben, ha a munkavállaló maga nem beteg, azonban környezetében előfordult fertőződés, elkülönítését, járványügyi megfigyelését rendelik el, vagy járvány-ügyi zárlat alá kerül [18/1998. NM rendelet 28. § (1) bekezdés, 29. §]. Elkülönítés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.

Veszélyhelyzet miatti állásidő

Kérdés: Kell-e munkabért fizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha a vírusveszély miatt olyan mértékben csökkentek a megrendelései, hogy nem tud munkát biztosítani a dolgozóinak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mert a fennálló veszélyhelyzet miatt a forgalma, illetve a megrendelései jelentősen visszaestek, állásidőt rendelhet el, amelyre nem kell munkabért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Román nyugdíjban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy önkormányzat által fizikai munkakörben foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalónak, aki már magyar állampolgár, de Romániából kapja a nyugdíját, román hatóságok állapították meg a jogosultságát, és a nyugdíjba vonulásakor még román állampolgár volt? Az érintett munkavállaló Magyarországon soha nem fizetett semmilyen közterhet.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alkalmazásában is nyugdíjas, ami azt jelenti, hogy munkaviszonyában nem terjed ki rá a biztosítás, biztosítottként bejelenteni nem kell, munkabérét járulék, szociális hozzájárulási adó nem terheli, abból csak személyi jövedelemadót kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azt is jelenti, hogy a munkaidőnek megfelelően legalább a minimálbért vagy annak arányos részét ki kell fizetni az ügyvezetőnek, és a munkabérből az általános szabályok alapján le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és az egyéni járulékokat, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj visszamenőleges igénylése felmondás után

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a munkáltató 2019. december hóban felmondott a munkavállalónak, akinek kéthavi végkielégítést fizetett, így 2020. februárban szűnt meg a munkaviszonya, de visszamenőlegesen 2019. október hónaptól kérte a nyugdíja megállapítását, ezért kéri a munkabér és a végkielégítés járulékainak rendezését? Önellenőrzést kell tartania a munkáltatónak ebben az esetben? Vissza kell fizetni a dolgozó részére a levont járulékokat? Visszakövetelhető a dolgozótól a már kifizetett végkielégítés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás. Ebből következően az e körbe tartozó dolgozó munkabérét nem terheli egyéni járulék, illetve a munkaadónak nem kell megfizetni utána a szociális hozzájárulási adót és a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 24.
1
…
49
50
51
…
166