1656 talált állásfoglalás a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Kérhető a munkabérelőleghez hasonlóan nyugdíjelőleg is abban az esetben, ha a jogosult egy váratlan kiadás miatt átmeneti anyagi nehézségekkel küszködik?

Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.

Kérdés: Letiltás alapját képezi egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy részére esetenként kifizetett jutalom, ha egyébként a házastársak egyezsége alapján az esedékes gyermektartásdíjat illetménye meghatározott százalékában köteles fizetni? A bírósági végzés a letiltás alapjaként az illetmény és a jövedelem fogalmakat használja.

Kérdés: Számítania kell az öregségi nyugdíj folyósításának korlátozására annak az ellátásban részesülő személynek, aki megbízási szerződés keretében rendszeres munkát végez?

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az ügyvezető után annak a betéti társaságnak, amelyik jelenleg semmilyen tevékenységet nem folytat? Az ügyvezetést az öregségi nyugdíjban részesülő beltag látja el, aki a tevékenységéért nem vesz fel jövedelmet. A betéti társaság működésének idején a társaság a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozói jogviszonyra tekintettel egészségügyi hozzájárulást fizetett a beltag után.

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a munkavállaló végrehajtó által megállapított kölcsöntartozásának egy részét a munkáltató elutalta a követelő cégnek? A hátralék a munkavállaló béréből havonta kerül levonásra a végrehajtó által megállapított sorrendben és összegben.

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?

Kérdés: Mely biztosítottak számíthatnak a korábban megállapított, az előző évben már folyósított minimálbér kétszerese alapulvételével megállapított gyermekgondozási díj havi összegének éves felülvizsgálatára? Milyen szempontokra figyelemmel történik, és milyen formában értesül erről a jogosult?