Találati lista:
501. cikk / 1619 Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása
Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
502. cikk / 1619 Iskolarendszerű képzés díja
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
503. cikk / 1619 Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból
Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
504. cikk / 1619 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
505. cikk / 1619 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
506. cikk / 1619 Jubileumi jutalom közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy közszolgálati dolgozó 40 éves jubileumi jutalmából?
507. cikk / 1619 Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei
Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
508. cikk / 1619 Második gyermek szülése
Kérdés: Kedvezőbb az édesanya számára, ha veszélyeztetett terhesként a szülésig keresőképtelen állományban lesz, vagy jobban jár, ha szülési szabadságot igényel a szülést megelőző 28. naptól az alábbi esetben? Az édesanya jelenleg második gyermekét várja, a szülés várható időpontja 2019. október 31. Az első gyermek 2019. május 5-én töltötte be a 3. életévét, utána az anya CSED-et, GYED-et, majd GYES-t kapott, és a GYES folyósítása mellett visszament dolgozni napi hat órában, amelynek megfelelően a munkabére is csökkent. A munkavállaló a GYES lejártát követően továbbra is napi 6 órás munkaidőben dolgozik.
509. cikk / 1619 Tb-kiskönyv
Kérdés: Helyesen járt el a főfoglalkozású munkáltató abban az esetben, amikor megőrzési kötelezettségére hivatkozva megtagadta a munkavállaló biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának kiadását, annak ellenére, hogy a dolgozó mellékfoglalkozású munkahelye kifejezetten kérte? A másik munkahely szeretett volna eleget tenni bejegyzési kötelezettségének, amely így most meghiúsult.
510. cikk / 1619 Tartozásigazolás
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha újonnan létesített munka-viszonyában a munkavállaló a munkabérét terhelő letiltásokról nem adott át tartozásigazolást?
