Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos

Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozó, de "A" jogviszonyában fennálló heti 36 órát elérő foglalkoztatására tekintettel nem terheli minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, míg "C" jogviszonyában nem főállású kisadózó.Abban az esetben, ha munkaviszonyában a munkaideje nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Nagyszülő GYED-igénybevételének következményei

Kérdés: Jár-e bármilyen hátránnyal a nagyszülő számára a 40 év jogosultsági idő tekintetében (jelenleg közel 39 éve van), ha a lánya helyett igénybe veszi a GYED-et? Köteles a munkáltatója elengedni, ha fizetés nélküli szabadságot igényel? Hogyan alakul a munkaviszonya mellett fennálló őstermelői jogviszonya, tekintettel arra, hogy a GYED ideje alatt nem folytathat keresőtevékenységet?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed ki a biztosítás, amiből következően őstermelőként járulékfizetési kötelezettség sem terheli.Márpedig az Eb-tv. alkalmazásában, az Eb-tv. R. 1. §-a (2) bekezdésének p) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Megállapodás szolgálati időre

Kérdés: Bárki növelheti a szolgálati idejét megállapodás kötésével, vagy vannak feltételei ennek az eljárásnak? Fizetheti a nyugdíjjárulékot maga után havonta az a személy, aki jelenleg semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik, de külföldön élő gyermekétől havonta nagyobb összegű támogatást kap?
Részlet a válaszából: […] ...kötni.A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Japán állampolgárságú munkavállalók

Kérdés: Hogyan kell eljárni azoknak a japán állampolgárságú munkavállalóknak az esetében, akik a japán anyavállalat munkavállalóiként a magyar leányvállalatnál megbízólevéllel, vállalaton belüli áthelyezéssel végeznek munkát, jövedelmet a japán és a magyar cégtől is kapnak, eddig a japán társadalombiztosítási rendszerben voltak biztosítottak, amelyről érvényes dokumentummal is rendelkeztek, de az 5+1 év érvényességi idő 2019. december 31-én lejárt, a hosszabbításra pedig már nincs lehetőség? A dolgozók magyar forrású jövedelme után a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény értelmében eddig Magyarországon nem történt járulékfizetés.
Részlet a válaszából: […] ...szociális biztonságról szóló egyezményben részes másik állam területén végzik.A japán foglalkoztatótól származó jövedelem utáni járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. 56/A. szakaszának előírásait kell alapul venni.Ennek megfelelően a magyar jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szerb állampolgár járulékai

Kérdés: Milyen típusú és milyen összegű járulékokat kell levonni egy szerb állampolgárságú professzor részére adott pénzbeli díjból?
Részlet a válaszából: […] ...említett szerbiai professzor Szerbiában is dolgozik, akkor magyarországi jogviszonya alapján nem terjed ki rá a biztosítás, és nem terheli járulékfizetési kötelezettség.Ami a kifizető szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettségét illeti: a Szocho-tv. 5. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Szolgálati járandóságban részesülő személyek kereseti korlátja

Kérdés: Az új járulékszabályok alapján 2020. július 1-jétől az öregségi nyugdíjas munkavállalók semmilyen jogviszonyban nem lesznek biztosítottak, és így értelmetlenné válik számukra a kereseti korlát, az erre vonatkozó jogszabályi hely (Tny-tv. 83/B. §) pedig hatályát veszti. A szolgálati járandóságban részesülő személyek esetében is megszűnik a kereseti korlát 2020. július 1-jétől, tekintettel arra, hogy korábban a Tny-tv. megszűnő, 83/B. §-át kellett alkalmazni az ő esetükben is?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati járandóságban részesülő személyek július 1-jét követően sem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, az ő biztosítási és járulékfizetési kötelezettségüket az általános szabályok szerint kell elbírálni. És a kereseti korlát sem szűnik meg a számukra.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Betéti társaság beltagjának jogviszonyai

Kérdés: Kell kötni külön munkaszerződést az ügyvezetésre egy betéti társaság beltagja részére abban az esetben, ha gyógyszerész munkakörben, heti 40 órás munkaviszonyban már dolgozik a cégben? Be kell jelenteni az ügyvezetést a 'T1041-es nyomtatványon?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben az érintettet – noha a heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól – a 'T1041-es nyomtatványon társas vállalkozóként is be kell jelenteni, illetve a 08-as...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Indiai állampolgárok kiküldetése

Kérdés: Kell A1-es nyomtatványt igényelni abban az esetben, ha egy cég kiküldetés keretében indiai állampolgárokat foglalkoztat, akiket egy másik uniós tagországba szeretnének kiküldeni dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...joga hatálya alá tartoznak, amiből következően a kérdésben említett Magyarországra kiküldött munkavállalók biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége is Indiában áll fenn.A magyar társadalombiztosítás által kiadott A1-es igazolás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Izraeli állampolgárságú ügyvezető-tulajdonos

Kérdés: Keletkezik biztosítási kötelezettsége egy most alapított egyszemélyes magyarországi kft. ügyvezető-tulajdonosának abban az esetben, ha izraeli állampolgár, és csak esetenként néhány napig intézi a cég ügyeit a helyszínen, egyébként nem tartózkodik Magyarországon, és még átmenetileg sem kíván itt letelepedni? A cég számítástechnikai programfejlesztéssel foglalkozik, az ügyvezető pedig heti 20 órás munkaviszonyban, jellemzően távmunkában látja el a feladatait. Az érintett a NAV-tól az adóazonosító jelét megkapta, az illetékes kormányhivatalnál viszont azt a tájékoztatást adták, hogy tajszámot csak letelepedési engedély és állandó lakcím birtokában igényelhet. Valóban nem kaphat tajszámot a munkaviszonyban álló tulajdonos? Fizethet munkabért a cég az ügyvezető számára, vagy ez csak magyarországi munkavégzés esetén lenne megoldható?
Részlet a válaszából: […] ...a biztosítás, és munkabére után az általános szabályok szerint kell megfizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.A járulékfizetési kötelezettség tényén az sem változtatna, ha az érintett ingyenes megbízási jogviszony keretében látná el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Elmaradt munkabér

Kérdés: Kell nyugdíjjárulékot fizetni egy 2019. évben kilépett, fejlesztőmérnök munkakörben alkalmazott munkavállaló részére 2014. évre vonatkozóan kifizetett több millió forintos elmaradt munkabérből abban az esetben, ha a kifizetésre egy hosszas bírósági tárgyalást követő ítélet alapján került sor, és a munkavállaló időközben 2018-ban saját jogú nyugdíjassá vált?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a Tbj-tv. 24. §-ának (1) bekezdése szerinti járulékfizetési kötelezettség megállapításánál – a járulék-fizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.
1
43
44
45
180