Indiai állampolgár magyar vállalkozása

Kérdés: Kell munkavállalási engedélyt kérnie egy indiai állampolgárnak abban az esetben, ha Magyar-országon alapít egy kft.-t? A cég informatikával kíván foglalkozni, a munkavégzés pedig Indiában történne. Ebben az esetben be kell jelenteni a külföldi tagot társas vállalkozóként Magyar-országon, ha Indiában nem rendelkezik semmilyen biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...nem folytat. Ezekkel a feltételekkel az indiai jog hatálya alá fog tartozni, az ottani szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Így őt Magyarországon biztosítottként bejelenteni nem kell. A 445/2013. Korm. rendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Jogosultsági idő, szolgálati idő

Kérdés: Szolgálati időnek minősül a rehabilitációs járadék időszaka? Mi az oka annak, hogy ezt az időszakot, illetve a mellette végzett munkát nem vették figyelembe a nők részére 40 éves jogosultsági időre tekintettel járó kedvezményes nyugdíjnál?
Részlet a válaszából: […] ...járadékot a Tny-tv. saját jogú nyugellátásnak tekintette, a Tbj-tv. szerint pedig nyugdíjjárulékot kellett utána fizetni. A járulékfizetés alapján a rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát az öregségi nyugdíj megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátásban részesülő mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Biztosítottá válik őstermelőként az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, aki idén töltötte be a 60. életévét, de csak 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Az érintett korábban kisadózó volt, de a vállalkozását októbertől meg kívánja szüntetni. Abban az esetben, ha biztosítottá válik, mi lesz a járulék alapja?
Részlet a válaszából: […] ...valamelyikének, akkor nem minősül főállásúnak, és e jogviszonya alapján nem terjed ki rá a biztosítás, és így a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét jelenleg is az őstermelői jogviszonya alapozza meg. Mégpedig 2021. január 1-jétől, ugyanis 2020....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a betéti társaság beltagja ingyenes megbízási jogviszonyban működjék közre a társaság tevékenységében, míg az ügyvezetést heti 1 órás munkaviszonyban lássa el? Mi történne abban az esetben, ha mindkét tevékenységet ingyenes megbízásban folytatná?
Részlet a válaszából: […] ...és a szociális hozzájárulási adót, míg az ingyenes megbízási jogviszony nem keletkeztet semmilyen kötelezettséget.A második "verzió" járulékfizetési szempontból már kevésbé optimális, hiszen ezt választva a beltag ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Külföldi távmunka

Kérdés: Hogyan alakul a magyarországi biztosítása, illetve melyik országban válik biztosítottá az a magyar állampolgár munkavállaló, aki Magyarországról távmunkában dolgozna egy angol cégnek, amelynek nincs itt telephelye, illetve fióktelepe? Jogosult lesz Magyarországon egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...– mivel a munkavégzés Magyarországon történik –, álláspontunk szerint, a magyar jog hatálya alá tartozik, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 87. §-ának előírásait kell alkalmazni. A törvény értelmében a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:  

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Kérdés: Visszaigényelhető a befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék, tekintettel arra, hogy megszűnt a korkedvezményes nyugdíjazás?
Részlet a válaszából: […] ...jogosító munkakörben dolgozott. Vagyis a munkakör minősége, és nem a dolgozó korkedvezményre jogosultsága volt a feltétele a járulékfizetésnek. A foglalkoztató által befizetett korkedvezmény-biztosítási járulék visszafizetésére sajnos nincs lehetőség, kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Japán felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy japán anyacég magyarországi leányvállalata tiszteletdíjat fizet a japán állampolgárságú felügyelőbizottsági tagnak? Milyen jogviszonyt szükséges létrehozni Magyarországon, ha az érintett egyébként Japánban él, ott is dolgozik, és fizeti meg a közterheket?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a kérdésben említett japán felügyelőbizottsági tagnak a biztosítási kötelezettségét a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének f), illetve (2) bekezdésében foglaltak alapján kellene elbírálni. Mivel Japánban élő és ott biztosított személyről van szó, aki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Minimumjárulék

Kérdés: Valóban módosultak 2021. július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimálisjárulék--fizetésére vonatkozó szabályok? Hol található a törvényben a módosítás, és mi a lényege?
Részlet a válaszából: […] ...július 1-jétől az egyéni és társas vállalkozók minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok nem módosultak, a minimális járulék alapja változatlanul a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, illetve garantált bárminimum.Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szálláshely-szolgáltatással foglalkozó magánszemély

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt az adószámos magánszemélyt, aki szálláshely-szolgáltatással foglalkozik, és adófizetési kötelezettségének tételes átalányadózással tesz eleget?
Részlet a válaszából: […] ...választó, fizetővendéglátó tevékenységet végző magánszemély a Tbj-tv. értelmében nem minősül biztosítottnak, ezért járulékfizetési kötelezettség semmilyen formában nem terheli.A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...A szünetelés viszont nem jelenti a biztosítási jogviszony megszűnését, lezárását, ugyanis az egyéni vállalkozó biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.
1
33
34
35
182