1816 talált cikk a Járulékfizetés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási jogviszonya, illetve hol kell járulékot fizetni az után a svájci állampolgár után, akit egy magyar cég megbízási jogviszony keretében foglalkoztat, de feladatait kizárólag Németországban végzi, és ott van a lakóhelye is?

Kérdés: Köthet-e az OEP-pel szerződést egészségügyi ellátás biztosítására az a török állampolgár, aki 2 éves tartós kiküldetésre egy magyar céghez érkezik dolgozni? Megkötheti-e ezt a megállapodást a foglalkoztató cég, amennyiben a szerződéses összeget megfizeti a magánszemély helyett? Keletkezik-e ezáltal közteherköteles jövedelme a magánszemélynek?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a 35 év szolgálati idővel rendelkező személynek, akinek megszűnt a munkahelye, kora miatt nem talál másikat, de az előrehozott öregségi nyugdíjat nem szeretné csökkentett összegben igénybe venni?

Kérdés: Érdemes-e megállapodást kötnie a nyugdíjbiztosítóval, avagy elegendő, ha nyugdíjjogosultságáig csak a havi 4500 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg az az 58 éves férfi munkavállaló, aki több mint 40 év igazolt szolgálati idővel rendelkezik, és munkahelye egy multinacionális cégnél ez év végén megszűnik?

Kérdés: Kötelező-e a minimálbér kétszerese után megfizetnie a járulékot egy evás betéti társaság beltagjának, vagy elegendő a minimálbér után?

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?