96 talált állásfoglalás amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] csak akkor kerül sor, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél kevesebb, és emellett a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset is kevesebb a mindenkor érvényes minimálbérnél. Mit is jelent az arányosítás? Arányosítás esetén a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításakor egy nap munkavégzés egynapi szolgálati időnek minősül, azonban a nyugdíj összegének meghatározásakor már az egynapi munkaidő arányosításra kerül, vagyis ekkor az egynapi munkaidő nem egy napnak számít. Abban az esetben, ha a biztosítottnak a nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme nem éri el a minimálbér összegét, akkor az 1996. december 31-ét követően szerzett biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe a nyugdíj összegének a kiszámításához. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összegének meghatározásához a szolgálati időt a nyugdíjjárulék alapját képező kereset és a mindenkori minimálbér arányában kell kiszámítani. Az arányos szolgálati idő szabályainak alkalmazása[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] egész éves összeget, vagy év közben elosztva különböző nagyságú összegekben. Amikor a magánszemélynek egyidejűleg csak egy munkáltatója van, akkor a munkáltató a jogviszony fennállásának időszakára arányosítja az éves rekreációs keretet, és ehhez képest állapítja meg az adókötelezettségét, tehát az időben megelőző és utána következő munkáltatókra valójában nem kell figyelemmel lennie. Amikor a magánszemélynek párhuzamosan több munkáltatója van, és mindegyik munkáltató fizet a magánszemély javára béren kívüli juttatást, akkor a munkavállalónak valamennyi munkáltatója felé nyilatkoznia kell a másik munkáltatónál megszerzett béren kívüli juttatásról. Ennek a nyilatkozatnak a sajátossága az, hogy az adóteher a munkáltatót terheli, az adóteher nagysága a magánszemély nyilatkozatától (is) függ, de a nyilatkozat elmaradása esetén a jogkövetkezmények nem a nyilatkozatot elmulasztó munkavállalót, hanem a munkáltatót terhelik. Ezért a munkáltatónak célszerű a magánszemély nyilatkozatát mindenképp bekérni akkor is, ha az esetleg nemleges. Ha a munkavállaló nem a tényleges összegről nyilatkozik a munkáltató felé, vagy a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie a jogkövetkezményeket. A munkáltató a magánszemély nyilatkozata alapján számítja be a másik munkáltató által béren kívüli juttatásként kifizetett összegét is. Például ha a magánszemély nyilatkozata alapján az egyik munkáltató kifizetett januárban 300 ezer forint SZÉP-kártya-juttatást, akkor a másik munkáltató már csak 150 ezer forintot tud béren kívüli[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] halláskárosodása a 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagybb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,c) az az értelmi fogyatékos, akinek értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű,d) az, aki autista, állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,e) az a mozgásában fogyatékos, akinek a helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható,f) az, akinek az állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (Williams-szindróma),g) az, aki beszédfogyatékos, a szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejezőképessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely a kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza,h) halmozottan fogyatékos a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van,i) halmozottan fogyatékos, hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van,és ez a fogyatékos állapot tartós vagy végleges, továbbá a fogyatékos személy önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul.Annak megállapítása, hogy a súlyosan fogyatékos állapot fennáll-e, a rehabilitációs szakértői szerv hatáskörébe tartozik.A súlyos fogyatékosság ellenére sem állapítható meg a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékával, a magasabb összegű családi pótlékkal egyidejűleg, és annak sem, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.A[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagyb) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel,és a kérelem benyújtásának vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.A rehabilitációs ellátás igényléséhez ki kell tölteni egy papíralapú formanyomtatványt, mely a következő linkről elérhető: https://www.kormanyhivatal.hu/hu/budapest/jarasok/megvaltozott-munkakepessegen-alapulo-ellatasok-uj. Az ellátás igényelhető elektronikusan is a https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=ef86d5cd-e2f1-4a34-8c09-b5661b9e21c0&_n=adatlap_a_megvaltozott_munkakepessegu_szemelyek_ellatasainak_megallapitasa_irant_(rehab-001) linken.A rehabilitációs ellátás megállapítása érdekében csatolni kella) a háziorvos által kitöltött "Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez, illetve FOB-hoz a munkaképesség-változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából" megnevezésű nyomtatványt,b) az egészségi állapotra vonatkozó összes orvosi dokumentációt,c) papíralapú beadvány esetén "Nyilatkozat a komplex minősítéshez" elnevezésű nyomtatványt,d) amennyiben foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának tájékoztatóját az érintett személy munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, valamint arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében továbbfoglalkoztatható-e,e) a kérelem benyújtását megelőző – rendelkezésre álló – 15 éven belüli munkáltatói igazolásokat, illetve a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat (tb-igazolvány, jövedelemigazolás, munkáltatói igazolás a munkaviszony megszűnéséről, igazolás a levont járulékokról stb.),f) keresőtevékenység megszűnéséről szóló, illetve a keresőtevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó munkáltatói igazolásokat,g) rendszeres pénzellátás megállapításáról vagy megszüntetéséről szóló határozatot,h) mezőgazdasági őstermelő esetén őstermelői igazolványt és az érvényesített betétlapot,i) társas vállalkozás tagja esetén társasági szerződést, valamint amennyiben munkaviszonyban áll a társas vállalkozással, munkaszerződést vagy azok hitelesített másolatát,j) amennyiben a komplex minősítése során szükségessé váló személyes megjelenést mozgás- vagy járóképtelenség akadályozza, ennek igazolásáról szóló kezelőorvosi (háziorvosi) igazolást,k)[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosultságot szerezhet az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. Jogosultsági időnek minősül a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Az öregségi teljes nyugdíj azonban csak akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő eléri a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet. A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített – az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" elnevezésű – nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy ha a nyugdíjkorhatár betöltésekor valamilyen okból nem volt lehetőség, vagy nem akart a jogosult nyugdíjba vonulni, de később az ok elhárult, vagy a jogosult mégis meggondolta magát, akkor a nyugellátás megállapítása kérhető az igénybejelentést megelőző időpontra, ami maximum hat hónap lehet visszamenőleg. A nyugellátás abban az esetben állapítható meg, ha valamennyi jogosultsági feltétel fennáll (a visszamenőleges időpontban is). Az öregségi nyugdíjigényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatal[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] szolgálatot teljesítő személy vagy vele együtt élő házastársa, élettársa részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermek után jogszabály alapján a tartós külszolgálatra vagy tartós külföldi szolgálatra tekintettel bármilyen jogcímen ellátást, díjat vagy támogatást folyósítanak. Összefoglalva ezt azt jelenti, hogy ha az ügyfél 3 hónapnál hosszabb időtartamban az EGT-n kívülre utazik, vagy külszolgálatot teljesít, és e jogcímen valamilyen ellátásban részesül, részére a magyar családtámogatási ellátást szüneteltetni kell. Más a helyzet abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás az Európai Unión belül valósul meg. Itt annak van jelentősége, hogy a lakhely és a munkavégzés alapján mely ország lesz a teherviselő fél, vagyis kinek a kötelessége folyósítani a családi ellátásokat. Ilyenkor a másik ország esetlegesen az ellátás különbözetének kifizetésére kötelezett, ha az ellátás mértéke abban az országban magasabb. Magyarország, kevés kivételtől eltekintve, különbözetet az ellátások mértékének alakulása miatt nem fizet. A felsorolt két élethelyzet között annyiban azonban különbség nem mutatkozik, hogy Cst., valamint a Cst. R. jelzi az ellátásban részesülő bejelentési kötelezettségét. Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni tehát a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, továbbá az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét. Sajnálatos módon – amennyiben a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette – az esetleges jogalap nélkül keletkezett kifizetésért felelősséggel tartozik. Jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult,[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] munkáltató az általános bírságszabály alapján szankcionálható.Az Mt. a munkáltató felek megállapodására bízza annak eldöntését, hogy melyikük fizeti meg a munkavállaló számára a munkabért és az azzal kapcsolatos közterheket, és arról is megállapodhatnak, hogy egymás között megtérítik ezeket. Dr. Kártyás Gábor tanulmánya [A több munkáltatóval fennálló munkaviszony dogmatikai és gyakorlati értékelése (IAS, 2014/3., 12-27. o.)] alapján a munkáltató felek oly módon is megállapodhatnak egymással, hogy "csak egyikük felelős a teljes munkabérért, a többiek pedig valamely polgári jogi jogviszony alapján megtérítik részére a rájuk eső költséget". Tehát van arra lehetőség, hogy csak az egyik munkáltató fizesse meg a munkavállaló munkabérét és a járulékokat, és a másik munkáltató megtérítse ezt.A Debreceni Törvényszék K.700466/2022/16. számú határozatában – többek között – megfogalmazta, hogy a több munkáltató által létesített munkaviszony egyetlen és fő szervező ereje a munkakör azonossága, a munkahely és a munkaidő vonatkozásában a jogszabály nem támaszt semmilyen speciális elvárást. Továbbá az Mt. Kommentárja alapján az Mt. nem tartalmaz szabályozást a munkavégzés módját illetően, és a felek, azaz a munkáltatók és a munkavállaló megállapodása a meghatározó. Tehát alapvetően nincsen tiltás arra vonatkozóan, hogy a felek megállapodjanak abban, hogy csak az egyik munkáltató részére fejtsen ki munkát a munkavállaló.Az Mt. 195. §-ának (5) bekezdése alapján, ha a munkáltatók száma egyre csökken, a munkaviszony megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének következtében. Ugyanis a több munkáltató által létesített munkaviszony esetében alapvető feltétel, hogy a munkáltatói oldalon egynél több munkáltató szerepeljen. Ebben az esetben ugyanúgy alkalmazni kell a munkavállalónak a felmondás idejére járó távolléti díjra vonatkozó rendelkezéseket és a végkielégítésre vonatkozó rendelkezéseket.Viszont a fenti 195. § (5) bekezdésétől a felek eltérően is megállapodhatnak, és kiköthetik a munkaszerződésben, hogy a munkaviszony abban az esetben is folytatódik, ha a munkáltatók száma egyre csökken. Tehát – főszabály szerint – a munkaszerződés[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] akadálya, ha az érintett fogyatékossági támogatásban részesül. Az említett ellátás nem nyugellátás, így a benne részesülő munkavállaló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége az általános szabályok szerint áll fenn, tehát munkabérét társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó terheli. Ugyanakkor az érintett valóban emelt összegű családi kedvezményt vehet igénybe az Szja-tv. 29/A. szakasza alapján. Az említett munkavállaló 70 százalékos egészségkárosodása alapján az Mm-tv. alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek minősül, tehát ha a munkaideje eléri a napi 4 órát, akkor a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalóként. A Szocho-tv. 13. szakasza szerinti adókedvezmény szempontjából a kérdésben szereplő dolgozó a fogyatékossági támogatására tekintettel megváltozott munkaképességű személynek minősül. (A 70 százalékos[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] a munkajogban szabályozott időbeni korlátozása, mely szerint a jogalap nélküli munkabér-követelés (a munkaviszonnyal összefüggésben álló egyéb követelések az elévülési időn belül érvényesíthetők) visszakövetelhetősége 60 napra szűkül. A munkáltató helyzete kedvező, amennyiben a munkavállaló a munkabérből való munkáltatói levonáshoz hozzájárul. Ebben a tekintetben a hozzájárulás birtokában a jogalap nélküli munkabér levonására a munkavállaló hozzájárulása teremt lehetőséget, és a jogalap nélkül felvett munkabér az érintett munkavállaló beleegyezésével részleteiben 60 napot meghaladóan is levonható.Fontos ugyanakkor az is, hogy a munkáltató nem teheti meg azt jogszerűen, hogy a követelését a munkavállaló hozzájárulása nélkül – csak úgy – a következő havi munkabérből levonja. Ez jogellenes, és munkaügyi bíróság előtt támadható lépés. A munkáltatónak vagy munkaügyi perben, vagy ha a követelés mértéke nem haladja meg a minimálbér háromszorosát, akkor fizetési felszólítás útján van lehetősége érvényesíteni az igényét.A kérdésbeli esetben további lényeges körülmény, hogy a munkavállaló nem kizárólag jogalap nélküli jövedelemmel, hanem végrehajtás alá vont tartozással is rendelkezik.A jövedelmét terhelő munkabérletiltás következménye, hogy a munkáltató a munkabérletiltás érvényesítése során a Vht. rendelkezéseit és a munkajogi szabályozást szinkronban köteles alkalmazni.A Vht. 61. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.A Vht. hivatkozott szakasza értelmében a munkavállaló bruttó jövedelme a letiltás alapjának meghatározása érdekében kizárólag a kötelező érvényű levonási elemekkel csökkenthető, a munkavállaló hozzájárulásán vagy a jogalap nélkül felvett jövedelem következményeként fennálló munkabértartozás leemelésével nem csökkenthető.Abban az esetben, ha a munkavállaló jövedelmét munkabérletiltás terheli, a munkáltató a Vht. rendelkezéseit nem hagyhatja figyelmen kívül. Ha[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] táppénz napi alapjának kiszámításához az irányadó és a számítási időszak a 2023. december 1-jétől 2024. február 29-ig terjedő időtartam jövedelme, és naptári napjainak száma, mint osztószám. A határozott idejű munkaviszony lejártával – 2024. május 31-én – a dolgozó biztosítási jogviszonya megszűnik, de passzív jogon továbbra is – a keresőképtelenség időtartamára – baleseti táppénzre jogosult, melyet a kifizetőhelynek kell folyósítani. Természetesen figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 55. §-ának[…]