Találati lista:
111. cikk / 443 Háztartási munka
Kérdés: Végezhető háztartási munka keretében egy gyermek napi szintű tanítása abban az esetben, ha a tanár saját háztartásában történik a tevékenység? A gyermek a nyári szünetben mindennap napi 8 órát tölt a tanárnál, amit nemcsak tanulással töltenek, hanem egyéb tevékenységeket is végeznek, és ott történik a gyermek étkeztetése is. A család napi szinten foglalkoztat egy házvezetőnőt is, aki ellátja a ház takarítását, valamint főz is a családra. Megfelel az ő foglalkoztatása a háztartási munkára vonatkozó szabályoknak, vagy más jogviszonyban kell alkalmazni?
112. cikk / 443 Megbízási díj
Kérdés: A havi 50 000 forint összegű bruttó megbízási díj, vagy a 15 százalékos személyi jövedelemadó és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék levonása után maradó 33 250 kifizetett jövedelem lesz a szociális hozzájárulási adó alapja egy állandó megbízási szerződéssel foglalkoztatott megbízott esetében? Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon, illetve a '08-as bevallásban a biztosított megbízottat?
113. cikk / 443 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: Figyelembe vehetők a Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kedvezményezett foglalkoztatottként a 2011. évi CLVI. tv.-ben foglalt adókedvezményre jogosultak, akik után már 2018. december 31-e előtt is érvényesítésre került adókedvezmény? Amennyiben jogosult a munkáltató ezen kisvállalati adókedvezményre, úgy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén szükséges a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény arányosítása?
114. cikk / 443 Munkaruha
Kérdés: Létezik kötelező előírás a munkaruha kihordási idejére, vagy azt a munkáltató a munka jellegére való tekintettel határozza meg? Hogyan nevezze el a munkáltató a szabályzatban azt a ruházatot, ami munkaruhák közé is sorolható, és a formaruhák közé is, vagy ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá? Vissza kell adnia a dolgozónak a ruházatot, vagy a tulajdonában marad? Kell valamilyen közterhet fizetnie a munkáltatónak vagy a munkavállalónak ez után a juttatás után?
115. cikk / 443 Egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Mi az oka annak az ellentmondásnak, hogy a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező, vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni vállalkozó lényegében nem fizet járulékot, ha nem számol el kivétet, ezzel szemben az átalányadózó, 40 százalékos költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó szintén heti 36 órás munkaviszony mellett akár a minimálbérnél magasabb összeg után is köteles megfizetni a járulékokat?
116. cikk / 443 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
117. cikk / 443 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
118. cikk / 443 Szülők munkavégzés alóli mentesítése
Kérdés: Korábban már kimerített szabadságnapok hiányában milyen lehetősége van a jelenléti oktatás helyett távoli eléréssel tanított gyermekek szüleinek a munkavégzés alóli igazolt, munkáltatói engedélyhez kötött mentesítésre? Van valamilyen külön szabályozás a kormányzati tisztviselőkre? A távollét jogcíme milyen formában érinti, illetve befolyásolja a társadalombiztosítási jogviszony fennállását?
119. cikk / 443 Bértámogatás
Kérdés: Milyen feltételekkel és mely vállalkozások vehetik igénybe a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatást?
120. cikk / 443 Kisadózó vállalkozó kedvezménye
Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
