59 cikk rendezése:
1. cikk / 59 Külföldre költözés GYED alatt
Kérdés: Meddig terjed a társadalombiztosítási kifizetőhely hatásköre abban az esetben, ha tudomása van arról, hogy a biztosított nem tesz bejelentést a munkáltató, illetve a munkáltató által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely felé olyan körülményei fennállásának megváltozásáról, amelyek érinthetik az ellátásra való jogosultságot vagy az ellátás (tovább)folyósítását? Köteles valamilyen módon kivizsgálni ezeket a – valószínűsített – változásokat a kifizetőhely? Milyen formában kell megtennie a bejelentést a biztosítottnak? Szükséges bejelentenie a változást egy jelenleg GYED-ben részesülő magyar állampolgár biztosítottnak, aki a férjével és a gyermekével együtt egy másik EGT-tagállamba költözik, de ott nem vállal semmilyen munkát? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha nem EGT-tagállamba, hanem harmadik államba költözik a család?
2. cikk / 59 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés:
Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
3. cikk / 59 Táppénz jogalap nélküli kifizetése
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy 2022. novemberben tartott belső ellenőrzés megállapította, hogy október hónapban két dolgozó esetében táppénztúlfizetés történt? Megtéríttethető a dolgozóval a tévesen kifizetett összeg, vagy az ügyintézőnek kell kifizetnie a kárt?
4. cikk / 59 Többletlevonás visszakövetelése
Kérdés: Kérheti a többletként levont munkabérrész megtérítését a munkáltatótól az a gyermektartás fizetésére kötelezett munkavállaló, akinek a tartásdíj összegét a bíróság leszállította, amelyről a végzést kézbesítette a munkáltató részére? A munkáltató kézbesítési rendszerében bekövetkezett nehézségek miatt a végzést későn vették át, így az adott hónapban változatlan összegben vonták a tartásdíjat, amely miatt többletlevonás keletkezett. Miként érvényesül a helytállási kötelezettség a munkavállaló irányába ebben az esetben?
5. cikk / 59 Apáknak járó pótszabadság elszámolása
Kérdés: Milyen módon igényelhető vissza az apáknak járó pótszabadság idejére kifizetett juttatás?
6. cikk / 59 Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Hogyan kell bevallania és megfizetnie a szociális hozzájárulási adót a mezőgazdasági őstermelőnek?
7. cikk / 59 Elhunyt szülő adó-visszatérítése
Kérdés: Megkaphatja duplán az adó-visszatérítést az édesanya abban az esetben, ha a férje 2021. október 10-én egy balesetben elhunyt?
8. cikk / 59 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
9. cikk / 59 Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése
Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
10. cikk / 59 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
