Találati lista:
31. cikk / 103 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
32. cikk / 103 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt
Kérdés: Megszüntethető felmondással a jelenleg keresőképtelen állományban lévő munkavállaló munkaviszonya abban az esetben, ha hónapok óta semmilyen módon nem érhető el, nem adta le a keresőképtelenségről szóló igazolásait, és a munkavállaló tudomása szerint az elmúlt időszakban alkalmi munkavállalóként több helyen is dolgozott?
33. cikk / 103 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
34. cikk / 103 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
35. cikk / 103 Apa GYED-jogosultsága
Kérdés: Van valamilyen jogszabályi akadálya annak, hogy a GYED-et a gyermek kétéves koráig a magasabb keresettel rendelkező apa igényli úgy, hogy az ellátás folyósítása alatt folyamatosan munkát végez, és a gyermek gondozását a fizetés nélküli szabadságon lévő anya látja el? Amennyiben nincs akadálya ennek a konstrukciónak, akkor hogyan alakul az anya biztosítási jogviszonya, illetve vállalhat-e munkát egy másik foglalkoztatónál a fizetés nélküli szabadság ideje alatt?
36. cikk / 103 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
37. cikk / 103 Társadalombiztosítási kifizetőhely létesítése
Kérdés: Beleszámítanak a társadalombiztosítási kifizetőhely kötelező létesítésére előírt 100 fős létszámba az alkalmi munkavállalók? Hogyan kell létrehozni a kifizetőhelyet?
38. cikk / 103 Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél
Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
39. cikk / 103 Zrt. vezérigazgatójának járulékai
Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy zrt. tulajdonosa után, aki a cégben a vezérigazgatói teendőket megbízási szerződés alapján, 0 forint megbízási díj ellenében látja el? A magánszemély semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik.
40. cikk / 103 Közérdekű nyugdíjas-szövetkezet tagjai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a közérdekű nyugdíjas-szövetkezet személyesen közreműködő öregségi nyugdíjas tagjainak? A szövetkezet jelenleg csak 15 százalék személyi jövedelemadót von tőlük, illetve megfizeti utánuk a havi 7110 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen nyomtatványon kell bejelenteni a jogviszony létesítését és megszűnését, illetve havonta hogyan, milyen nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani?
