104 talált cikk a telefon kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető 1 fővel csökkentő tételként a megváltozott munkaképességű társas vállalkozó egy rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezett kft.-nél, ahol 30 fő munkavállaló dolgozik alkalmazotti jogviszonyban, valamint 2 fő személyesen közreműködő társas vállalkozó, akik a tevékenységüket havi 500 ezer forintért végzik, és az egyik társas vállalkozói jogviszonyban tevékenységet végző személy megváltozott munkaképességűvé válik, rokkantsági ellátást állapítanak meg részére? A tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszám tehát 32 fő, azaz 1,6 fő után kellene rehabilitációs hozzájárulást fizetni. A NAV által adott telefonos tájékoztatás alapján, amennyiben az illető beleszámít az átlagos statisztikai állományi létszámba (azaz az adott hónapban legalább 60 órában a minimálbér arányos részének megfelelő díjazással munkát végez), akkor csökkentő tételként is figyelembe vehető.

Kérdés:

Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy mezőgazdasági idénymunkás 2026-ban? Hogyan változott az ezzel kapcsolatos szabályozás, illetve mire kell odafigyelni a foglalkoztatással összefüggésben?

Kérdés:

Hogyan tud illetőségigazolást kérni egy Magyarországon élő magánszemély, akinek több országból is származik adóköteles jövedelme?

Kérdés: Társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősülő foglalkoztató esetén milyen, jogszabályban rögzített határidő vonatkozik a betegszabadság idejére járó ellátás, táppénz, GYES, GYED, GYÁP, CSED-re vonatkozó munkavállalói igény jogszerűségének foglalkoztató általi megállapítására, illetve a munkavállaló részére történő kifizetésére? Jogszerű a foglalkoztató eljárása, amennyiben a fent felsorolt ellátásokat a havibérek megfizetésével egy időben fizeti meg (azaz legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig)?

Kérdés: Valóban önfoglalkoztatóvá válik az a Magyarországon élő orosz állampolgár, aki családi együttélés célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik, állandó lakcíme nincs, csak szálláshely-bejelentése, és jelenleg egy amerikai cégnek dolgozik, amely Magyarországon nincs bejelentkezve? Az érintett adóazonosító jellel rendelkezik, de tajszáma nincs, és a kormányhivatal tájékoztatása szerint állandó lakcím hiányában nem is jogosult rá. Önfoglalkoztatóként tajszám hiányában hogyan tudja teljesíteni a járulékbevallásokat?

Kérdés: Jogosult a munkáltató az otthonában felkeresni a munkavállalót abban az esetben, ha fennáll a gyanúja annak, hogy a keresőképtelensége alatt nem tartózkodik otthon, és nem tartja be az orvos utasításait, ezzel hátráltatja a gyógyulását?

Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha egy Magyarországon biztosított nő Angliába utazik a férjével, aki ott kapott munkát? Az érintett nő Magyarországon biztosított, jelenleg GYED-ben részesül, és a Magyar Államkincstárral, valamint a NEAK-kal történt telefonos egyeztetéseket követően a NEU 70 formanyomtatványon bejelentette a külföldi tartózkodását, és a magyar jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozat után kapott egy határozatot a tajszám felfüggesztéséről. Helyesen járt el az érintett nő ebben az esetben? Valóban fel kell függeszteni a tajszámot ebben az esetben? Hogyan tudja helyreállítani a magyar biztosítási jogviszonyát, illetve milyen módon lesz jogosult orvosi ellátásra Magyarországon, illetve Angliában?

Kérdés: Be kell jelenteni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott öregségi nyugdíjas munkavállalót, illetve kell közterhet fizetni ebben az esetben? Amennyiben nem kell megtenni a bejelentést, hogyan igazolható, hogy létrejött a foglalkoztatás?

Kérdés: Hogyan tudja megtéríttetni a munkavállalóval az okozott kárt a munkáltató abban az esetben, ha figyelmetlensége miatt tönkrement a céges telefon? A dolgozó nem tartotta be a telefon kezelésére vonatkozó munkahelyi szabályokat, és ez okozta a kárt. Milyen munkajogi lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak? Levonhatja a dolgozó béréből a kárt?