Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Kártérítés munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a volt munkáltatónak abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság ítélete szerint egyik munkavállalója munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, ezért elmaradt jövedelem címén 7?137?500 forint, cafeteriajuttatás címén 62?500 forint kártérítést kell fizetnie? A kártérítés összege pontosan megegyezett a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegével. Mi lesz a közterhek alapja ebben az esetben? A volt munkáltató a megítélt kártérítést nem fizette ki, a dolgozó végül végrehajtási eljárás keretében kapta meg a járandóságát.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre választ találunk a Kúria Közigazgatási--Munkaügyi Kollégiumának (KMK) 3/2014. (III. 31.) számú véleményében. Ebben a KMK kifejti, hogy az elmaradt jövedelem tételeit a kereset szerinti jogcímenként kell vizsgálni, és ebből következően azt a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Keresőképtelen munkavállaló átalánya

Kérdés: Fizethető arányosan átalány a munkavállalónak abban az esetben, ha az érintett hónapban betegszabadságon és utána táppénzen volt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a díjazás körében a bérpótlékok esetén teszi lehetővé az átalányban történő megállapítást. Vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék és éjszakai pótlék esetén az átalány csak a bérpótlékra vonatkozhat, míg a készenlét és ügyelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 7.

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, ezért az erre adott válasz teljeskörűsége érdekében elengedhetetlen több, egymáshoz szorosan kapcsolódó jogszabály együttes alkalmazása.A Hszt. által szabályozott hivatásos szolgálati jogviszonyról az egészségbiztosítás területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Szabadság idejére járó díjazás

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a szabadság idejére távolléti díj jár. A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, pótlékátalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Végrehajtás betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból

Kérdés: Milyen mértékben lehet tartozást levonni a betegszabadság idejére fizetett távolléti díjból?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságot annak rendeltetése, illetve aktualitása miatt a keresőképtelenséggel társítjuk, azonban a betegszabadság nem egészségbiztosítás pénzbeli ellátás, annak feltételeit nem az Eb-tv., hanem az Mt. szabályozza. Azt viszont, hogy ki minősül keresőképtelennek, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Munkabér munkaszüneti napra

Kérdés: Jár munkabér a május 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha az hétfőre esett, a munkavállaló május 2-án és 3-án nem volt munkára beosztva, a következő munkanap május 4-e volt, viszont a dolgozó ettől a naptól már keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a május 1-jei hétfői munkaszüneti napot követő keddi és szerdai napokra nem volt munkavégzésre beosztva. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a munkavállaló nem általános munkarendben (hétfőtől péntekig, heti öt nap egyenlő napi munkaidőben) dolgozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Kérheti a nyugdíja megállapítását 2017. december 31-től, azaz vasárnaptól az a közalkalmazott, aki 2017. július 25-én jogosulttá vált a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára, munkaviszonya 2017. december 30. napján felmentéssel szűnik meg, és 2017. május 1-jétől 2017. december 30-ig a felmentési idejét tölti, amelyre távolléti díj illeti meg? Jogosult lesz a 2018. évben járó nyugdíjemelésre ebben az esetben? Mi a legkorábbi időpont, amikor érdemes beadni a nyugdíjazás iránti kérelmet? Jogosult lehet esetleg korábbi időponttól az ellátásra az igénylő, tekintettel arra, hogy a jogosultsági idővel már rendelkezik? Mi az a távolléti díj, és mennyivel kevesebb az összege, mint a munkabér?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottnak a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítés idejére távolléti díj jár, ami általában megegyezik az alapbér összegével.Az életkori feltételt nélkülöző öregségi nyugdíjra az a nő lehet jogosult, aki legalább negyven év jogosultsági idővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Közeli hozzátartozó halála

Kérdés: A halotti anyakönyvi kivonaton szereplő elhalálozási időtől számítva mennyi ideig köteles kiadni a munkáltató a közeli hozzátartozó halála miatt a dolgozót megillető 2 nap fizetett távollétet? Minden esetben el kell fogadni a munkavállaló kérését, vagy dönthet a munkáltató is a pótszabadság kiadásáról?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. több olyan, változatos jellegű időtartamot meghatároz, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Ezek egy részére távolléti díj jár (idetartozik a közeli hozzátartozó halálakor járó 2 nap is),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Szabadság kiadása munkaidőkeret esetén

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató a szabadság kiadása során az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, négyhavi munkaidőkeretben hétfő-szerda-péntek, illetve kedd-csütörtök-szombat beosztásban napi 12 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében akkor, ha a pénteki napra kért szabadság esetén egy napra, a szerdára és péntekre kért szabadság esetén viszont szerdától péntekig, azaz 3 napra írja ki a szabadságengedélyét?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ez egyértelmű akkor, amikor a munkáltató a munkavállalót általános munkarendben foglalkoztatja (hétfőtől péntekig) egyenlő napi munkaidőben. Ebben az esetben ugyanis a beosztás szerinti munkanapokon a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.
1
11
12
13
37