GYES lejárta előtt visszatérő munkavállaló

Kérdés: Köteles a munkáltató mindenféleképpen munkát biztosítani a munkavállalónak abban az esetben, ha a gyermek 3 éves koráig fizetés nélküli szabadságot igényelt, GYES-ben részesül, most viszont a gyermek 2. életévének betöltése után úgy döntött, hogy mégis visszamenne dolgozni? A munkavállaló vezető állásúnak minősül, napi munkaideje 8 óra volt, amit most 6 órásra szeretne módosítani. A munkáltató vezető állású munkavállalóként nem tudja 6 órában foglalkoztatni, mert ez a munkakör nem látható el részmunkaidőben, ezért javasolta a munkakör megváltoztatását. Az új munkakör betöltése egy másik munkavégzési helyen lenne, mint ahol a munkavállaló a szülés előtt dolgozott, mert az a részleg, amelynél a munkáját végezte, és ahová a cég vissza tudná venni, elköltözött, illetve részben meg is szűnt, a munkavállaló azonban ezt a megoldást nem akarja elfogadni, mert az új munkavégzési hely lényegesen távolabb van az otthonától, mint a korábbi. A munkáltató a munkavállaló korábbi munkakörére 3 éves határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazott egy másik munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóra vonatkozóan – a munkáltatónál betöltött speciális helyzetére, fokozott felelősségére és bizalmi helyzetére tekintettel – az Mt. számos speciális szabályt tartalmaz, ezért különös jelentősége van annak, hogy a törvény definiálja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Milyen munkabér figyelembevételével történik a dolgozó távolléti díjának számfejtése abban az esetben, ha fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és bejelentette a munkáltatójának, hogy 2019. október 1-jétől vissza szeretne térni dolgozni napi 4 órában, természetesen a munkabér arányos csökkentése mellett? A dolgozó korábban napi 8 órás munkaviszonyban dolgozott, tényleges munkába állása előtt pedig szabadságon van 2019. december 11-ig. A munkavállaló munkaszerződésének módosítására írásban még nem került sor.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Munkaszüneti nap díjazása kilépő dolgozó esetén

Kérdés: Jár munkabér egy havibéres munkavállaló részére a munkaszüneti napra, pl. május 1-jére, ha a munkaviszonya május 8-án megszűnik? Május 2-től május 8-ig 5 napra megkapta a munkabérét.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. csak az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalókra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést a munkaszüneti nap miatt kieső időre járó díjazást illetően. Ez alapján a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címke:

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya

Kérdés: Alkalmazható az Eb-tv. 42/D. §-ának (5) bekezdésében megfogalmazott kedvezményszabály a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya második gyermeke után járó GYED megállapítása során, ha korábban csecsemőgondozási díj helyett szülési szabadság idejére folyósított díjazásban részesült?
Részlet a válaszából: […] A kérdés tökéletesen példázza, hogy esetenként egyes privilegizált foglalkoztatási csoport, az őt érintő egyedi, általában előnyös szabályozás mellett, bizonyos – mindenkire vonatkozó – utólagosan megtett módosítás következményeként miként csúszhat ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Keresőképtelenség a felmondás időtartama alatt

Kérdés: Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a 69. §-ában szabályozza a felmondási időt, mely alapesetben harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött három év után öt nappal, öt év után tizenöt nappal, nyolc év után húsz nappal, tíz év után huszonöt nappal, tizenöt év után harminc nappal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

Betegszabadság időszakára eső munkaszüneti nap

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki az orvosi igazolás szerint 2019. március 4-től március 29-ig keresőképtelen állományban volt? Beleszámít a betegszabadság tartamába a március 15-ei munkaszüneti nap ebben az esetben? Helyesen számolt a bérelszámoló program március 4-től 25-ig betegszabadságot, március 26-tól 29-ig pedig táppénzt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkavállaló részére a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot köteles kiadni. Tehát a betegszabadság munkanapra jár. Ha a munkanapra eső munkaszüneti napon – mint például március 15-e – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére

Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?
Részlet a válaszából: […] Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt jár (Eb-tv. 46. §). Mivel jelen esetben a kft. végelszámolása során a dolgozó jogviszonya is megszűnik, az ezt követő időtartamra – tehát passzív jogon – táppénz nem jár.A munkaviszony megszűnésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címke:

Táppénz kifizetésének időpontja

Kérdés: Ki kell fizetnie a kifizetőhelynek az április hónapra járó táppénzt az április havi munka-bérrel együtt abban az esetben, ha a munkavállaló 2019. április 20-tól május 2-ig volt kere-sőképtelen állományban, és a papírjait május 3-án leadta?
Részlet a válaszából: […] A táppénzt, a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely folyósítja. Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, az ellátásokat az egészségbiztosító folyósítja. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Mi a teendő egy öregségi nyugdíjas munkavállaló betegsége esetén abban az esetben, ha a betegszabadságát már kimerítette, de továbbra is keresőképtelen? Hogyan számfejtse a munkáltató ezt az időszakot? Kiírható szabadság a keresőképtelenség idejére? Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a keresőképtelenség ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjas munkavállaló korábban is csak akkor volt jogosult táppénzre, ha szünetelt a nyugdíjának folyósítása (pl. mert elérte a kereseti korlátot), és ezért a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kellett fizetnie. 2019. január 1-jétől azonban már egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.
1
10
11
12
38