Találati lista:
1. cikk / 297 Gyermekápolási táppénz alapja
Kérdés: Valóban átszámolhatja a munkavállaló szóbeli kérelme alapján a gyermekápolási táppénz összegét a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2025. október 27-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, munkabére 650.000 forint/hó. A dolgozó előző munkaviszonya 2021. január 4-től 2025. október 26-ig állt fenn, havi 850.000 forint munkabér ellenében. A dolgozó a 2026. január 13-tól január 30-ig tartó időszakra gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a 2023. május 16-án született gyermekére tekintettel, akit egyedülállóként nevel, így 2025. május 16-tól 2026. május 15-ig 84 GYÁP-napra jogosult. A kifizetőhely a 650.000 forintos munkabér alapján számolta ki a munkavállaló gyermekápolási táppénzének napi összegét (12.999,99 forint), aki kérte, hogy az ellátás megállapítása során vegyék figyelembe a korábbi munkáltatójánál elért magasabb jövedelmet is.
2. cikk / 297 Keresőképtelen egyéni vállalkozó bevétele
Kérdés: Hogyan alakul egy biztosítási üzletkötéssel foglalkozó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége, akinek a bevétele jutalékból származik, ami az előreláthatóan hosszú ideig tartó keresőképtelen állománya alatt is folyamatosan érkezik a számlájára? Befolyásolja ez a bevétel a táppénzjogosultságát?
3. cikk / 297 Biztosítási előzmény adózási forma váltása esetén
Kérdés: Figyelembe vehető a kisadózás időszaka a munkaviszonyban igényelt pénzügyi ellátásokra való jogosultság megállapítása során biztosítási előzményként abban az esetben, ha a Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adózási formát vált, vagy csak vállalkozóként áll fenn a folyamatos biztosítási jogviszony? Változik a helyzet abban az esetben, ha nem a vállalkozó dönt a váltásról, hanem főállású munkaviszony létesítése miatt kikerül a Kata-tv. hatálya alól?
4. cikk / 297 Tévesen kifizetett egészségbiztosítási ellátás
Kérdés: Visszakérhető a munkavállalótól a helytelenül kifizetett ellátás, és ha igen, hány százalékban az alábbi esetben? Egy önkormányzati fenntartású bölcsődében egy közalkalmazott dolgozónak 2022-ben munkahelyi üzemi balesete volt, melyet az intézményvezető elismert, és a Magyar Államkincstár 100 százalékos táppénzt számolt el a keresőképtelenség idejére. 2025-ben a kormányhivatal egészségbiztosítási főosztálya újra vizsgálta az ügyet, és az intézménnyel visszafizetteti a táppénz összegét, mert megítélésük szerint nem volt jogos a 100 százalékos kifizetés.
5. cikk / 297 Ellátások várandósság és szülés esetén
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a dolgozónak, aki 2018. szeptember óta dolgozik önkormányzati fenntartású bölcsődében közalkalmazottként (kisgyermeknevelő), jelenleg meddőségi központba jár kivizsgálásra, habituális vetélés miatt, és nőgyógyásza kérése, hogy 2025 októberétől az általa kiírt 4 hónapos táppénz alatt reproduktív életmódot folytasson otthonában, valamint járjon további kivizsgálásra, a 4 hónapos táppénz után pedig igényeljen fizetés nélküli szabadságot? Visszamehet táppénzre, amennyiben a fizetés nélküli szabadság ideje alatt teherbe esik, majd igényelhet CSED-et a szülés előtt 28 nappal? Ebben az esetben jogosult igénybe venni a gyermek születése után a GYED-et?
6. cikk / 297 Két munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a munkavállaló abban az esetben, ha „A” munkáltatónál 2020. április 1-jétől dolgozik napi 8 órás munkaviszonyban, de a munkaideje – a munkabér összegének változatlanul hagyásával – napi 6 órára csökkent 2025. február 17-től, amely napon napi négyórás részmunkaidős munkaviszonyba állt a „B” munkáltatónál, ahol még aznap, a munkaidő vége előtt üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelen volt február 18-tól március 21-ig? A munkavállaló az „A” munkáltatójánál sem tudja elvégezni a munkáját, így ebben a jogviszonyában is keresőképtelen.
7. cikk / 297 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre, és ha igen, mikortól meddig az a munkavállaló, aki 2025. január 6-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 8 órás munkaviszonyban, és január 9-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, ami miatt még ettől a naptól „4”-es keresőképtelenségi kóddal keresőképtelen állományba került? A kifizetőhely a balesetet elismerte üzemi balesetnek, a munkavállaló baleseti táppénzt igényelt 2025. január 9-től február 14-ig, azzal, hogy a baleset napján a munkaidejéből már 4 órát ledolgozott, amelyre megkapta a munkabérét. A dolgozó előző munkaviszonya 2024. november 20-án szűnt meg. A dolgozó tájékoztatta a kifizetőhelyet, hogy 2023. decembertől egy korábbi baleset következtében baleseti járadékban is részesül.
8. cikk / 297 Előnyszabály a GYÁP összegének megállapítása során
Kérdés: Alkalmazható az előnyszabály a táppénz összegének megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki 2024. november 4-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, előző munkaviszonya 2024. október 15-én szűnt meg, és 2025. január 6-ától négyéves gyermeke jogán gyermekápolási táppénzt igényel? A dolgozónak nincs sem 180, sem 120 napi jövedelme, mert 2022. szeptember 25-én született gyermekével GYED-en volt, azt követően pedig munkaviszonyának megszűnéséig táppénzben részesült.
9. cikk / 297 Táppénz összege minimálbér emelése esetén
Kérdés: A minimálbér emelése miatt a GYED-hez hasonlóan a táppénz összegét is át kell számolni abban az esetben, ha az ellátás áthúzódik egyik évről a másikra?
10. cikk / 297 Biztosítási jogviszony kezdőnapja
Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?
