TGYÁS és GYED várható összege

Kérdés: Mennyi lenne a TGYÁS és a GYED várható összege annak a 2005 áprilisában szült nőnek az esetében, aki újabb gyermeket szeretne, ha a két szülés között nem menne vissza dolgozni, illetve ha visszamenne 180 napra? Az ellátásokat az első gyermek születésekor 325 ezer forint összegű bruttó fizetés alapján állapították meg, amely időközben 345 ezer forintra emelkedett.
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a szülő ugyanazon biztosításijogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre vagyGYED-re is jogosult lenne, akkor csak az egyik – saját választása szerinti -ellátást veheti igénybe. Ha a szülő ezen ellátások folyósítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: A több éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. május 29-től 2005. május 28-ig keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült. 2005. május 29-étől augusztus 24-ig fizetett szabadságát veszi igénybe. Mennyi időre és milyen jövedelem alapulvételével jár majd a biztosított részére táppénz, mert 2005. augusztus 25-étől műtétre van előjegyezve, melynek következtében ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt fog igényelni?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánálmeg kell nézni, hogy a biztosítottnak van-e "előzménye". Mi is az előzmény? Az előzmény a keresőképtelenség elsőnapját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben töltött időtartam. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
Részlet a válaszából: […] Semennyire sem. A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműenrendelkezik arról, hogy nem köteles a társas vállalkozó a minimálbéralapulvételével járulékot fizetni arra az időszakra, amelyben táppénzbenrészesül. Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja még ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.
Kapcsolódó címke:

Táppénz ideje alatti munkavégzés további közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: További közalkalmazotti jogviszonyában végezhet-e szellemi tevékenységet az a munkavállaló, aki a főállású közalkalmazotti jogviszonyában tartós betegállománya miatt nem tudja ellátni feladatát? A további jogviszonyában nem jogosult táppénzre, mert a főállású munkaviszonyában megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, a továbbiban viszont nem.
Részlet a válaszából: […] További közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozórendelkezéseket a Kjt. 41-44. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A Kjt. 41. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Táppénz ideje, mértéke

Kérdés: Egy 2004. február 2-től jelenleg is biztosított nődolgozó keresőképtelen beteg 2004. április 23-tól április 25-ig, majd 2004. május 6-tól jelenleg is (szülni fog). Hány napra és milyen mértékben illeti meg a táppénz, ha- 2002. november 4-től november 29-ig munkaviszonyban állt,- 2002. december 2-től december 27-ig táppénzben,- 2003. január 8-tól 2004. január 31-ig GYES-ben részesült?
Részlet a válaszából: […] A dolgozó folyamatos biztosítási idővel rendelkezik 2002. november 4-től. A táppénzre jogosító, folyamatos biztosításban töltött napok száma: 120. 2004. május 6-tól – az előzmény figyelembevételével – 117 napig jogosult táppénzre. A táppénzének mértéke 60 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] A biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  

Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. § a) pontja értelmében a munkaviszony megszűnik többek között a munkavállaló halálával.A munkaviszony a munkavállaló halálával automatikusan megszűnik. Az elhalálozás időpontjáig létrejött jogosultságok és kötelezettségek az örökösöket illetik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Végkielégítésben részesülő személy passzív jogú táppénze

Kérdés: Mely naptól jogosult táppénzre az a személy, aki végkielégítésben részesül, és a kilépését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.
Kapcsolódó címkék:  

Segítő családtag járulékai

Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás a segítő családtagra akkor terjed ki, ha a számára juttatott, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem havonta eléri vagy meghaladja a 15 000 forintot. A kérdésben szereplő esetben tehát nem kell járulékot fizetni. A segítő családtagnak kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címkék:  
1
4
5
6