Beltag kötelezettségei táppénz ideje alatt

Kérdés: Egy betéti társaság üzletvezetésre jogosult beltagja terhessége miatt táppénzes állományba kerül. A táppénz időszakában megszűnik a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, és a tételes ehót sem kell megfizetni. Mennyiben módosítja ezen szabályokat az a tény, hogy a bt. társasági szerződése szerint személyes közreműködésre csak a beltag kötelezett, és a társaság teljes képviseletét is ő látja el?
Részlet a válaszából: […] Semennyire sem. A Tbj-tv. 28. § (1) bekezdés a) pontja egyértelműenrendelkezik arról, hogy nem köteles a társas vállalkozó a minimálbéralapulvételével járulékot fizetni arra az időszakra, amelyben táppénzbenrészesül. Az Eho-tv. 7. § (1) bekezdés b) pontja még ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 8.

Táppénz ideje alatti munkavégzés további közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: További közalkalmazotti jogviszonyában végezhet-e szellemi tevékenységet az a munkavállaló, aki a főállású közalkalmazotti jogviszonyában tartós betegállománya miatt nem tudja ellátni feladatát? A további jogviszonyában nem jogosult táppénzre, mert a főállású munkaviszonyában megfizeti az egészségbiztosítási járulékot, a továbbiban viszont nem.
Részlet a válaszából: […] További közalkalmazotti jogviszony, vagy munkavégzésreirányuló egyéb jogviszony keretében történő munkavégzésre vonatkozórendelkezéseket a Kjt. 41-44. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A Kjt. 41. §-ában foglalt rendelkezések értelmében aközalkalmazott nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Táppénz ideje, mértéke

Kérdés: Egy 2004. február 2-től jelenleg is biztosított nődolgozó keresőképtelen beteg 2004. április 23-tól április 25-ig, majd 2004. május 6-tól jelenleg is (szülni fog). Hány napra és milyen mértékben illeti meg a táppénz, ha- 2002. november 4-től november 29-ig munkaviszonyban állt,- 2002. december 2-től december 27-ig táppénzben,- 2003. január 8-tól 2004. január 31-ig GYES-ben részesült?
Részlet a válaszából: […] A dolgozó folyamatos biztosítási idővel rendelkezik 2002. november 4-től. A táppénzre jogosító, folyamatos biztosításban töltött napok száma: 120. 2004. május 6-tól – az előzmény figyelembevételével – 117 napig jogosult táppénzre. A táppénzének mértéke 60 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] A biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. § a) pontja értelmében a munkaviszony megszűnik többek között a munkavállaló halálával.A munkaviszony a munkavállaló halálával automatikusan megszűnik. Az elhalálozás időpontjáig létrejött jogosultságok és kötelezettségek az örökösöket illetik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Végkielégítésben részesülő személy passzív jogú táppénze

Kérdés: Mely naptól jogosult táppénzre az a személy, aki végkielégítésben részesül, és a kilépését követő 3 napon belül keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmében táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és a Tbj-tv.-ben meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Segítő családtag járulékai

Kérdés: Foglalkoztatónak minősül-e, illetve van-e bejelentési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a segítő családtagjának kifizetett jövedelem nem éri el a minimális bér harminc százalékát? Kiállíthat-e számlát az egyéni vállalkozó táppénzfolyósítás ideje alatt akkor, ha a segítő családtag végzi a munkát?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás a segítő családtagra akkor terjed ki, ha a számára juttatott, személyijövedelemadó-alapot képező jövedelem havonta eléri vagy meghaladja a 15 000 forintot. A kérdésben szereplő esetben tehát nem kell járulékot fizetni. A segítő családtagnak kifizetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja

Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
Részlet a válaszából: […] Főfoglalkozású, többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozóról van szó, akinek járulékfizetési kötelezettségére a Tbj-tv. 29. § (1) bekezdését, illetve a Tbj-tv. R. 6. § (1) bekezdését kell alkalmazni. Ezen túlmenően a nyugdíjjárulék-alap felső határának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

Szabadságmegváltás kifizetése táppénzfolyósítás idején

Kérdés: A dolgozó egy év betegállomány után, nyugdíjigénye miatt, megszünteti a munkaviszonyát. Az egyéni járulék levonásánál hogyan kell elbírálni a 2001. évről maradt, valamint a 2002. évi szabadságának pénzbeli megváltásaként kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazása miatt kilépő munkavállaló számára járó, szabadságmegváltás címén kifizetett összegből egyéni járulékot nem kell vonni. Ennek oka az, hogy a járulék levonásánál és fizetésénél a kifizetés időpontjában érvényben lévő jogszabályokat kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Táppénz százalékos mértéke

Kérdés: Milyen mértékű táppénzre lesz jogosult a biztosított, aki keresőképtelensége első napján még nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel, de a keresőképtelenség tartama alatt megszerzi azt?
Részlet a válaszából: […] A biztosított 70 százalékos mértékű táppénzre lesz jogosult attól a naptól, amikor a két év folyamatos biztosítási időt eléri.A táppénz összege legalább kétévi folyamatos biztosítási idő esetén a figyelembe vehető naptári napi átlagkereset 70 százaléka. Ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.
1
4
5