Rokkantnyugdíjas beltag közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a bt.-nek, illetve a tagnak egy rokkantnyugdíjas beltag bérkivétele után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz pontos információt a rokkantsági nyugdíjban részesülő beltag jogviszonyára vonatkozóan, ezért a lehetséges variációkat számba vesszük. Amennyiben a saját jogú nyugdíjasnak minősülő beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Kettős állampolgár beltag biztosítása

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség adódik egy Magyarországon bejegyzett bt. Németországban élő kettős állampolgár beltagja után, ha Németországban vállalkozó, ott rendezi a társadalombiztosítását, és a magyar bt.-ből még nem kapott jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] A kérdésnek a magyar társadalombiztosítás szempontjából csak abban az esetben van jelentősége, amennyiben a német-magyar állampolgárságú személy – másként az EGT állampolgára – a betéti társaság beltagjaként a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Evaalany kft. kiegészítő tevékenységű tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni az után a nyugdíjas, kiegészítő tevékenységű evaalany kft.-tag után, aki a vállalkozásban nem rendszeresen működik közre, jövedelmet nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A jogi személy gazdasági társaság magánszemély tagjának szja-fizetési kötelezettségéről az Eva-tv. 18. §-a részletesen rendelkezik. E szerint a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

GYES-en lévő társas vállalkozó

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha a heti 40 órás munkaviszonyában GYES-re ment?
Részlet a válaszából: […] A kérdező nem tesz említést a járulékfizetési kötelezettség elbírálása szempontjából olyan lényeges körülményekről, mint a beltag személyes közreműködése, illetve annak formája, továbbá a beltagnak a betéti társaságtól származó esetleges jövedelméről sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Beltag keresőképtelensége

Kérdés: Betéti társaság beltagjának keresőképtelensége esetén a betegszabadságra vonatkozó szabályokat kell-e alkalmazni, illetőleg táppénzének egyharmad részét kell-e valakinek fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Kérdésfeltevőnk ugyan a bt. beltagjának munkavégzésre irányuló jogviszonyát pontosan nem jelöli meg, de feltételezhetően a beltagi minőséget a Tbj-tv. szerinti tagsági jogviszonnyal érti azonosnak, azaz a szóban forgó beltag a társaság tevékenységében – nem munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szja-fizetés evás társas vállalkozó esetében

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. esetében milyen módon lehet elkerülni az szja-fizetést? A közkereseti társaságnak és a betéti társaságnak az Eva-tv. alapján lehetősége van arra, hogy nyilvántartásait ne az Szt. hatálya alatt vezesse, hanem az Eva-tv.-ben meghatározott nyilvántartási rend szerint. Ez a döntése a kkt.-nak és bt.-nek nemcsak a nyilvántartási kötelezettség teljesítésére hat ki, hanem a 18 §. alapján személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség is keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Az adófizetési kötelezettség az ún. kiváltó adó címén akkor keletkezik, ha a társaság az evás időszakát megelőző mérlegében olyan összeget mutatott ki, amelyet eddig még nem vont adózás alá. A kiváltó adó alapja az eredménytartalék, amit növel a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
…
6
7
8
9