161 talált cikk a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Van valamilyen jövedelem- vagy munkaidőkorlát a rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatására vonatkozóan? Elvállalhat a magánszemély egy négyórás részmunkaidős munkaviszonyt a „B” munkáltatónál abban az esetben, ha egy másik – szintén napi négyórás – munkaviszonnyal már rendelkezik az „A” munkáltatónál? Figyelembe vehető a rehabilitációs hozzájárulás számítása során megváltozott munkaképességű munkavállalóként a „B” vállalkozásnál, illetve igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt utána a „B” munkáltató, ha az „A” munkáltató a részmunkaidőre arányos minimálbér után már elszámolja a kedvezményt?

Kérdés: Melyik időponttól vehető figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás számítása során „A” foglalkoztatónál a 2024. október 16-tól heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki „B” foglalkoztatónál szintén heti 20 órás munkaviszonyban áll november 10-ig? Mikortól érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény ebben az esetben?

Kérdés: Érvényesítheti a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az érvényesítési időszakból hátralévő időre abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya 2022. február 22-én kezdődött heti 40 órás munkaidőben, 2022. április 1-től 2023. október 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt nagyszülői GYED igénybevétele miatt, 2023. október 29-től ismét munkába állt, 2024. május 7-én a munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnt, és 2024. augusztus 1-től ismét heti 40 órás munkaviszonyt létesített a korábbi munkáltatójával? A NAV-igazolás alapján a kedvezményezett foglalkoztatás kezdete 2021. október 1., melyet a munkáltató 2022. február 22-től az érvényesítési időszak végéig vehet igénybe.

Kérdés: Vonatkozik valamilyen korlátozás egy rokkantsági ellátásban részesülő, megváltozott munkaképességű munkavállaló munkaidejére, illetve munkabérére? Milyen feltételekkel jár a dolgozó után szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az őt alkalmazó egyéni vállalkozó részére? Érvényesítheti a dolgozó a személyi kedvezményt? Jár pótszabadság a munkavállaló részére?

Kérdés: Igénybe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató után, aki fél évvel „megcsúszott” a tanulmányai befejezésével?

Kérdés: Azonos a járulék- és adófizetési kötelezettség a nyári szakmai gyakorlat idejére annak a két egyetemi hallgatónak az esetében, akik közül az egyik nappali tagozatos, de nem duális képzésben vesz részt, míg a másik duális képzésre jár, de levelező tagozaton? Azonos módon élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a cég a két tanuló után?

Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó után érvényesíthető adókedvezmény a betegszabadság és helyi bérlet jogcímeken kifizetett jövedelem esetében is igénybe vehető, míg a többi szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az ilyen jogcímeken kifizetett jövedelmekre nem jár?

Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?

Kérdés: Mindkét foglalkoztató élhet a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményekkel abban az esetben, ha az érintett két különböző cégnél dolgozik heti 20-20 órás munkaviszonyban?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?