156 cikk rendezése:
21. cikk / 156 Egyetemi hallgatók nyári szakmai gyakorlata
Kérdés: Azonos a járulék- és adófizetési kötelezettség a nyári szakmai gyakorlat idejére annak a két egyetemi hallgatónak az esetében, akik közül az egyik nappali tagozatos, de nem duális képzésben vesz részt, míg a másik duális képzésre jár, de levelező tagozaton? Azonos módon élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a cég a két tanuló után?
22. cikk / 156 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény betegszabadság és bérlettérítés után
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozó után érvényesíthető adókedvezmény a betegszabadság és helyi bérlet jogcímeken kifizetett jövedelem esetében is igénybe vehető, míg a többi szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az ilyen jogcímeken kifizetett jövedelmekre nem jár?
23. cikk / 156 Munkaerőpiacra lépők
Kérdés: 2024. augusztus 1-jétől valóban csak másfél évig vehető igénybe a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény? Amennyiben igen, akkor hol található az erre vonatkozó jogszabály, tekintettel arra, hogy a Szocho-tv. nem tartalmaz ilyen jellegű módosítást?
24. cikk / 156 Kedvezmények megváltozott munkaképességű munkavállaló után
Kérdés: Mindkét foglalkoztató élhet a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezményekkel abban az esetben, ha az érintett két különböző cégnél dolgozik heti 20-20 órás munkaviszonyban?
25. cikk / 156 Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak egy öt gyermeket nevelő új munkavállaló esetében, aki rendelkezik egy másik munkahellyel is, ahol jelenleg GYES-en van? A munkavállaló jelezte kilépési szándékát a korábbi munkáltató felé, de megállapodásuk szerint csak a szülés miatt összegyűlt szabadságok lejárta után szüntetik meg a munkaviszonyt, így jelenleg két munkahelye van. A jelenlegi munkáltató a ’T1041 nyomtatvány benyújtásakor jelezte, hogy kéri a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető kedvezménnyel kapcsolatos családi pótlékra szóló jogosultság igazolását, amit a kormányhivataltól meg is kapott, a NAV-tól viszont nem érkezett meg az igazolás. Mi a munkáltató teendője, ha a munkavállaló már három hónapja az alkalmazásában áll, de a NAV-igazolás hiányában nem tudja érvényesíteni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
26. cikk / 156 Munkaerőpiacra lépők után járó kedvezmény külföldről hazatérő dolgozó esetén
Kérdés: Valóban igénybe veheti a munkáltató a munkaerőpiacra lépő személyek után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt annak a magyar állampolgárságú munkavállalónak az esetében, aki 2018-tól 2024. május 31-ig folyamatosan Németországban dolgozott, ahol biztosított volt? A NAV kiadta az igazolást a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban.
27. cikk / 156 Munkaerőpiacra lépő
Kérdés: Valóban munkaerőpiacra lépőnek minősül az a részmunkaidős munkavállaló, aki most lépett be a munkáltatójához, a „B” Kft.-hez, de mellette az „A” kft.-nél is munkaviszonyban áll, ahol jelenleg GYED-ben részesül? A „B” kft. kapott egy igazolást a NAV-tól a kedvezményről, de nem biztos annak helyességében, tekintettel a másik cégnél fennálló munkaviszonyra.
28. cikk / 156 Beltag szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: A NAV igazolása alapján érvényesíthető a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye egy betéti társaság beltagjának megbízási díja után fizetendő szociális hozzájárulási adóval szemben?
29. cikk / 156 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Egy munkavállaló után 2022. szeptember 14-től veszi igénybe "A" Kft. a munkaerőpiacra lépők kedvezményét 2+1 évre. Élhet a kedvezménnyel a hátralévő időszakra a "B" Kft., amelyhez a dolgozó ez év november 1-jétől lépett be?
30. cikk / 156 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés: Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
