Találati lista:
11. cikk / 161 Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.
12. cikk / 161 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény önköltséges képzés esetén
Kérdés: Önköltséges képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata esetén is élhet a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?
13. cikk / 161 Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?
14. cikk / 161 Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Milyen időtartamra érvényesítheti a Szocho-tv. 11. §-a szerinti adókedvezményt a jelenlegi munkáltató az után a munkaerőpiacra lépő személy után, aki először 2024. május 21-én létesített munkaviszonyt, amelyet december 31-én megszüntetett, majd január 6-án állt munkába jelenlegi munkáltatójánál?
15. cikk / 161 Saját munkavállaló képzése
Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
16. cikk / 161 Megváltozott munkaképességű bedolgozók
Kérdés: Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?
17. cikk / 161 Ellátásban nem részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Figyelembe veheti a dolgozót megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében, illetve érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. október elején történt komplex minősítése alapján C2-es kategóriába tartozik, de nem kaphatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, mert várhatóan december végéig táppénzben részesül?
18. cikk / 161 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
19. cikk / 161 Megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti havonta a 153.600 [(266.800×2)–380.000] forint utáni szociálishozzájárulási-kedvezményt egy megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó a havi 400.000 forintos kivétje elszámolása során, ha munkaviszonyban is dolgozik, ahol a havi 380.000 forint bruttó munkabére után a munkáltató igénybe veszi a kedvezményt?
20. cikk / 161 Megváltozott munkaképességű munkavállaló szakértői véleményezése
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató visszamenőlegesen 2024. január 1-jétől a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, illetve beszámíthatja a rehabilitációs hozzájárulás számítása során azt a dolgozót, akinek egy 2024. augusztus 23-ai dátummal ellátott komplex minősítést végző szakértői bizottság véleményezésében foglaltak alapján 50 százalékos össz-szervezeti egészségkárosodása van, minősítése C1, és a véleményben fel van tüntetve, hogy az egészségi állapot 2024. január 1-jétől véleményezhető?
