154 cikk rendezése:
31. cikk / 154 Szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye kiva esetén
Kérdés: Érvényesíthető a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó munkáltató esetében az adóalap meghatározásánál a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, egyezően a szociálishozzájárulásiadó-mentességgel?
32. cikk / 154 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
33. cikk / 154 Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
34. cikk / 154 A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye I.
Kérdés: Valóban csak a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény felével élhet egy duális képzés keretében szakképzési munkaszerződés alapján felnőtteket képző kft. abban az esetben, ha egyéni vállalkozót, illetve társas vállalkozót foglalkoztat?
35. cikk / 154 A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye II.
Kérdés: Jár a szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye a termelési szünetre? Milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek az adókedvezmény igénybevételének igazolásához (pl. egy adóellenőrzés során)?
36. cikk / 154 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Egy heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazott után a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét érvényesíti, jelenleg a foglalkoztatás 3. évében jár a dolgozó. Érinti a kedvezményre való jogosultságot, ha a munkavállaló munkaideje átmenetileg napi 4 órára csökken, majd néhány hónap után ismét napi 8 óra lesz?
37. cikk / 154 Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.
38. cikk / 154 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
39. cikk / 154 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója foglalkoztatására tekintettel a szociális hozzájárulási adóból a három vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény és a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény is megilleti?
40. cikk / 154 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Továbbra is fennáll a biztosítási jog-viszonya a munkavállalónak az alábbi esetben? A munkaviszonyban álló dolgozó 2022. február 15-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, öregségi nyugdíj megállapítására igényét benyújtotta, munkaviszonyát fenntartotta. 1991. ja-nuár 1-jétől III. csoportos rokkantsági nyugdíjban részesült, majd 2013. január 1-jétől új komplex szakvélemény alapján rokkantsági ellátást állapítottak meg részére, melyet a mai napig kap folyamatosan. Kiszámított öregségi nyugdíja jóval kevesebb, mint a már folyósított rokkantsági ellátás, ezért ez utóbbit választotta. Továbbra is vonni kell tőle a társadalombiztosítási járulékot ebben az esetben? Befolyásolja a biztosítási és közteherfizetési kötelezettséget, ha a munkavállaló özvegyi nyugdíjban is részesül a rokkantsági ellátás mellett? Érvényesítheti utána a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?
