Találati lista:
41. cikk / 175 Átalányadózó őstermelő szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Mi a szociálishozzájárulásiadó-alapja annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egy őstermelők családi gazdaságának tagja, 2022 márciusában kezdte meg a tevékenységét nappali tagozatos hallgatói jogviszonya mellett, és a bevétele 10 millió forint volt? Milyen összeggel kell kalkulálnia 2023. év vonatkozásában, ha a tervezett bevétele hozzávetőlegesen 15 millió forint lesz, és közterhei elszámolására az átalányadózást választotta?
42. cikk / 175 Szociális hozzájárulási adó külföldi munkavállaló után
Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a külföldinek minősülő harmadik országbeli (ukrán, Fülöp-szigeteki, koreai, kirgiz) munkavállalók részére adott béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után csak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget teljesít, szociális hozzájárulási adót nem?
43. cikk / 175 Szociális szövetkezet ügyvezetője
Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
44. cikk / 175 Átalányadózó egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Hogyan történik 2023-ban a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék alapjának megállapítása abban az esetben, ha egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozó negyedév közben – heti 40 órás munkaviszonyára tekintettel – többes jogviszonyúvá válik? Mi lesz a helyes osztószám például abban az esetben, ha a munkaviszony létrejöttére a 2. negyedévben, május hónapban kerül sor?
45. cikk / 175 Átalányadózó egyéni vállalkozó minimumközterhei
Kérdés: Levonhatja a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapjából a korábban figyelembe vett járulék- és adóalapot az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az első negyedévben az éves minimálbért jelentősen meghaladó összegű bevételt realizál, az év hátralévő időszakában azonban a bevételei alatta maradnak a havi minimálbér összegének? Mentesül ebben az esetben a vállalkozó a II–IV. negyedévre a minimálisjárulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség alól, vagy minden hónapra meg kell fizetnie a minimálbér utáni közterheket?
46. cikk / 175 Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.
47. cikk / 175 Német állampolgárságú megbízott közterhei
Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége egy német állampolgárságú nyugdíjas személynek abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződéssel alkalmazza üzleti referensként? A munkavállaló feladata új üzleti partnerek felkutatása és megrendelések szerzése, a munkát lényegében Németországban és Franciaországban végzi. Be kell jelenteni Magyarországon biztosítottként a munkavállalót, kell vonni tőle társadalombiztosítási járulékot, illetve kell szociális hozzájárulási adót fizetni a kifizetett díjazás után?
48. cikk / 175 Öregségi nyugdíjas személy tiszteletdíja
Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a kifizetőnek abban az esetben, ha egy korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas személy részére a 2022. évre bruttó 142 000 forint tiszteletdíjat juttat?
49. cikk / 175 Átalányadózó mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Hogyan alakul a 2022. évi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek, akinek a tavalyi árbevétele 14 millió forint volt, és idén is hasonló összeggel kalkulál? Az érintett rendelkezett egy főállású munkaviszonnyal, de azt június 30-ával megszüntette, és ettől az időponttól GYET-et igényelt.
50. cikk / 175 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
