175 talált cikk a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség kifejezésre

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?

Kérdés: Korhatárt betöltött, öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya juttatása után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek?

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?

Kérdés: Keletkezik társadalombiztosításijárulék- és/vagy szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a fogadó vállalkozásnak egy japán állampolgárságú munkavállaló után, akit Magyarországra munkavégzés céljából küldenek ki Japánból? Ennek tényéről a dolgozó rendelkezik egy igazolással, amelyben az áll, hogy a munkavállaló folyamatosan a japán állami nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer hatálya alá tartozik az igazoláson szereplő 5 éves intervallumban (illetve az azt követő 1 éves hosszabbításban). Amennyiben keletkezik bármilyen kötelezettség, mikortól és milyen alap után?

Kérdés: Folyósíthatja a bruttó minimálbér ötszörös összegét adómentes munkabérelőlegként a munkáltató az egyik vezető beosztású munkavállalója részére, vagy ebben az esetben csak a nettó összeg adható? A munkavállaló munkabére magas, a visszafizetendő részletek a bruttó összeg folyósítása esetén sem haladják meg a jövedelem 50 százalékát.

Kérdés: Hogyan alakul 2023-ban a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak az őstermelőnek, aki 2022. évben végig rendelkezett egy 36 órát elérő munkaviszonnyal, amely 2023. augusztus hónapban megszűnt, és ezután 2023. október 19. napjáig álláskeresési járadékban részesült? Milyen időponttal kell beadni az '58-as bevallást?

Kérdés: Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?