Kata választása

Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy kft. tulajdonosaként megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? Ügyvezetőként megbízási díjban nem részesül, a társaság jövedelemszerző tevékenységében személyesen nem működik közre.
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 3. §-ának értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adójának alanya a főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha az állami adó- és vámhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatvány alkalmazásával bejelenti, hogy adókötelezettségeit e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő

Kérdés: Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettsége egy jelenleg főállású őstermelőnek, aki számára 36 százalékos egészségi állapotára tekintettel rokkantsági ellátást állapítottak meg, és jelenleg a minimálbér 92 százalékának alapulvételével fizet járulékot? Jogosult kedvezményre a rokkantsági ellátásra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás megállapítása semmilyen formában sem érinti a mezőgazdasági őstermelő biztosítotti státuszát, hiszen nem minősül nyugellátásnak. Tehát továbbra is az általános szabályok szerint kötelezett járulék és szociális hozzájárulási adó fizetésére. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Helyesen jár el a közteherfizetési kötelezettség megállapítása során egy egyszemélyes kft., amelynek tagja az ügyvezetői tevékenység ellátása mellett tagként személyesen közreműködik a társaság tevékenységében is, de jövedelmet nem vesz fel, és mivel jelenleg rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal, a '08-as bevallásban nem szerepeltet semmilyen közterhet? Hogyan változik a járulékfizetési kötelezettség, ha a tagnak lecsökken a munkaideje heti 20 órára, és a saját cégében is munkaviszonyt létesít? Csak a 20 órára járó munkabér után kellene ebben az esetben megfizetni a járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a személyi jövedelemadót, vagy a garantált bérminimum lesz a közterhek alapja? Megoldható, hogy a kft.-ben továbbra sem vesz fel jövedelmet, és csak a bérminimum fele után fizeti meg a járulékot, és mivel nincs munkabére, nem fizet szja-t és szochót?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kft. tulajdonos tagja társas vállalkozóként működik közre személyesen a cégében, viszont heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól.A jövőben a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót egy betéti társaság beltagja után, aki ingyenes megbízás keretében látja el az ügyvezetői teendőket, vagy elegendő az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése abban az esetben, ha a társaság nem működik, semmilyen bevétele nincs, a tag eddig fennálló teljes munkaidős munkaviszonya viszont 2023. november 30-án megszűnt? Jogosult lehet álláskeresési járadékra a beltag a megszűnt munkaviszonyára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a kérdésben említett beltag társadalombiztosítási jogállását kell tisztáznunk. Az érintett ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.E társas vállalkozói jogviszonya a heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Kedvezménykártya közterhei

Kérdés: Kinek és milyen közterheket kell megfizetnie abban az esetben, ha egy elsősorban egészségügyi szolgáltatások kedvezményes elérését biztosító kedvezménykártyát egy magánszemély ajándékba kap egy másik magánszemélytől vagy egy cégtől? A kártya által nyújtott kedvezményt a szerződéses partnerek nyújtják a kártyatulajdonosok részére. Változik a közteher mértéke, ha egy cég nagy tételben vásárolja meg a kártyát a munkavállalói részére? Hogyan tehető kedvezményessé az adózás?
Részlet a válaszából: […] Ha a kedvezménykártyát a magánszemély ajándékba adja egy másik magánszemélynek, az átadáshoz nem kapcsolódik adókötelezettség, kivéve, ha a juttatás a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Milyen összeg vehető figyelembe az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjának meghatározásánál egy kft. tulajdonosa esetében, aki heti egyórás munkaviszony keretében, havi 20.000 forintért látja el az ügyvezetői teendőket?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésében említett jövedelmekből keletkező adóalap után maximum a minimálbér 24-szereséig (tehát 2023-ban 24×232.000 = 5.568.000 forintig) kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Valóban nem folytathatja a továbbiakban kisadózóként a tevékenységét az az egyéni vállalkozó, aki C2 minősítési kategóriába tartozik, és számára rokkantsági ellátás került megállapításra? Amennyiben nem lehet a továbbiakban kisadózó, és áttér az átalányadózásra, akkor nyugdíjasként mentesül a járulék és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kata-tv. alkalmazásában a rokkantsági ellátásban részesülő, és 50 százalékos vagy kisebb mértékű egészségi állapottal rendelkező (a C2 kategória ennek felel meg) vállalkozó nem főállásúnak minősül, és így nem választhatja a kisadózást.E nem főállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés: Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett tag ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, és mivel nem részesül öregségi nyugdíjban (továbbra is a rokkantsági ellátás kerül folyósításra a számára, amely nyilván...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Osztalék szociálishozzájárulásiadó-alapja

Kérdés: Az osztalék maximális szociálishozzájárulásiadó-alapjának számítása során az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmét, vagy csak ennek adómentes részét lehet figyelembe venni abban az esetben, ha a vállalkozó éves bevétele várhatóan 8 millió forint, amelyből a 40 százalékos költséghányad figyelembevételével 4,8 millió forint a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek esetében (e körbe tartozik az osztalék is) maximum a minimálbér összege huszonnégyszeresének megfelelő adóalap után kell megfizetni.Tehát a maximum-adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Kisadózó egyéni vállalkozó további jogviszonya

Kérdés: Miért kell megfizetnie a járulékokat a részfoglalkozású munkaviszonyában egy matematika-fizika felkészítést, korrepetálást végző kisadózó egyéni vállalkozónak, aki a munkaviszonyában ugyanezt a tevékenységet végzi? Akkor is meg kellene fizetni a járulékot, ha a munkaviszony helyett megbízási jogviszonyt létesítene?
Részlet a válaszából: […] Olvasónknak egyidejűleg két jogviszonya van: kisadózó egyéni vállalkozó, illetve munkaviszonyban álló dolgozó. A kisadózás melletti munkaviszony azért lehetséges, mert a munkaideje nem éri el a heti 36 órát. Heti 36 órát elérő munkavégzéssel járó munkaviszony mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
9
10
11
78