Külföldre költöző ügyvezető

Kérdés: Kell Magyarországon járulékot fizetnie egy magyar cég tulajdonos-ügyvezetőjének, aki az egész családjával Dubajba költözött, de a cégét nem szüntette meg Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] Mivel Dubaj nem EGT-tagállam, és Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye sincs vele, a tulajdonos-ügyvezető biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége változatlanul fennáll Magyarországon. Ügyvezetőként ugyanis valamilyen módon biztosítottnak minősül akkor is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
Részlet a válaszából: […] Értékpapírnak tekinthető a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés, a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés, ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjkorhatárt betöltött, nyugellátásban nem részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót átalányadózó egyéni vállalkozóként egy teljes munkaidős egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek, aki már betöltötte a 65. életévét, de nem vett igénybe nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatárt betöltött – de öregséginyugdíj-igényét nem érvényesítő személy – nem minősül nyugdíjasnak, így főszabály szerint semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyában nem tekinthető a Tbj-tv. 4. §-ának 11. pontja szerint kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Korhatárt betöltött, öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló SZÉP-kártya juttatása után keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] Igen, az általános szabályok szerint.A Szocho-tv. 1. §-ának (4) bekezdése értelmében szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek az Szja-tv. szerinti külön adózó jövedelmek közül az Szja-tv. 71. szakasza szerinti béren kívüli juttatások, illetve a 70. szakasz szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Rokkantsági járadékban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, amikor egy rokkantsági ellátásban és fogyatékossági támogatásban részesülő munkavállaló díjazásából levonják a társadalombiztosítási járulékot, illetve érvényesítik az emelt összegű családi kedvezményt és a személyi kedvezményt? Figyelembe veheti a cég vele kapcsolatban a kivaalap-kedvezményt? Vonatkozik rá bármilyen kereseti korlát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – legalábbis erre utal az emelt összegű családi kedvezmény említése, illetve az egyidejű folyósítás – a 83/1987. MT rendelet szerinti ellátásáról, azaz rokkantsági járadékról van szó, nem pedig az ezzel gyakran összetévesztett Mm-tv. szerinti rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Mire kell figyelemmel lennie a munkáltatónak egy 56 százalékos egészségi állapotú munkavállaló foglalkoztatása során? Milyen kedvezményeket vehet igénybe a munkáltató a foglalkoztatott után? Jár neki pótszabadság? Beszámítható megváltozott munkaképességű munkavállalóként a rehabilitációs hozzájárulás számítása során?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett munkavállalót az Mm-tv. 22. §-ának a) pontja alapján a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében megváltozott munkaképességű munkavállalóként figyelembe vehető, feltéve, hogy munkaideje a napi 4 órát eléri. Másrészt munkaviszonyban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Külföldi egyetemen tanuló magyar diák szakmai gyakorlata

Kérdés: Igénybe veheti a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó kedvezményeit az a cég, amely hathetes hallgatói szakmai gyakorlat keretében, hallgatói munkaszerződés alapján kíván foglalkoztatni egy külföldi egyetemen tanuló magyar fiatalt?
Részlet a válaszából: […] A Felsőokt-tv. 79. §-ának (1a) bekezdése értelmében a magyar állampolgár államilag elismert külföldi felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányaihoz kapcsolódóan szakmai tapasztalatszerzés céljából a külföldi felsőoktatási intézménnyel fennálló hallgatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki 2023-ban kezdte meg a tevékenységét, de a kezdés évében nem volt bevétele, így 2024-re havi 300.000 forint után vállalja a járulékfizetést?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelő szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége (Szocho-tv. 7. §) alapvetően az adóévben elért bevételétől és az adófizetés (átalányadózó vagy sem) módjától függ. Ugyanakkor a biztosított őstermelő esetében a járulékalap összege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
Részlet a válaszából: […] Valóban, az esetek többségében nincs jelentősége annak, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelem biztosítási kötelezettségből származó jogviszony alapján került-e kifizetésre vagy sem. Így például, ha egy választott tisztségviselő vagy egy megbízási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Ügyvezető minimumközterhe

Kérdés: Valóban kötelezett társas vállalkozóként a minimálbér utáni járulékfizetésre egy kft. ügyvezető tulajdonosa, akinek nincs semmilyen más biztosítása, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban 0 Ft-ért végzi? Ha ez az ügyvezető a társas vállalkozásban az ügyvezetést részmunkaidős munkaviszonyban végzi (nem éri el a heti 36 órát), akkor ez kiváltja a társas vállalkozói járulékfizetését a minimálbér után?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. értelmében az ügyvezető munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban végezheti a tevékenységét.Amennyiben az ügyvezetés megbízási jogviszonyban történik, akkor az ingyenesen is végezhető, ebben az esetben azonban a Tbj-tv. speciális szabályozását kell alkalmazni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
81