31. cikk / 1607 GYOD öregségi nyugdíj mellett
32. cikk / 1607 Tanulmányi verseny díjainak közterhe
33. cikk / 1607 Nyugdíjasok élelmiszer-utalványa
34. cikk / 1607 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Az első két negyedévi magas járulékalapra és a rokkantsági ellátásra tekintettel, hogyan alakul a III. negyedévi járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki I. és II. negyedévben folyamatosan táppénzben részesült, viszont alkalmazottai révén bevételt szerzett, amiből közel 9 milliós adóalapja, illetve – a 6×290.800 forint kedvezmény levonása után – egészen pontosan 6.868.400 forint szja-köteles jövedelme keletkezett? A vállalkozó július 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a továbbiakban már nincs táppénzen. Úgy tűnik, hogy a III. negyedévben csak 1-2 százezer forintos bevétele lesz, tehát szja-köteles jövedelme bőven alatta marad a minimálbérnek.
35. cikk / 1607 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló továbbfoglalkoztatása
36. cikk / 1607 Egyetemi hallgatók szakmai gyakorlata
37. cikk / 1607 Védőszemüveg
38. cikk / 1607 Kilépő dolgozók utólag fizetett juttatásai
39. cikk / 1607 Szülési szabadság rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban
40. cikk / 1607 A letiltás és a családi kedvezmény
Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?
