1562 cikk rendezése:
21. cikk / 1562 Belföldi kiküldetéssel kapcsolatban felmerült költségek
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?
22. cikk / 1562 Elhunyt munkavállaló özvegyének fizetett juttatás
Kérdés: Kell a munkaadónak járulékot vonnia abból a kifizetésből, amelyet egy üzemi balesetben elhunyt munkavállalója özvegyének peren kívüli megállapodás alapján fizet ki?
23. cikk / 1562 Indiai állampolgár távmunkában
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?
24. cikk / 1562 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Mely esetben adható adómentesen és mikor adóköteles juttatás a munkavállaló részére kifizetett BKV-bérlet? Adható a munkavállaló részére adómentesen Pest vármegyebérlet abban az esetben, ha a munkaadó telephelye és a munkavégzés helye Budaörs, a munkavállaló lakhelye pedig Érd?
25. cikk / 1562 Méltányossági nyugdíjemelés
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személynek, akinek a havi nyugellátása 132.000 forint, de a magas orvosi és gyógyszerköltségei miatt ebből az összegből nem tud megélni? Kérhető valamilyen méltányossági emelés ebben az esetben?
26. cikk / 1562 Borravaló járulékai
Kérdés: Továbbra is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot a vendéglátóüzlet üzemeltetője által szétosztott borravaló után annak ellenére, hogy adómentessé vált, vagy a mentesség vonatkozik a járulékra is?
27. cikk / 1562 Munkabérletiltás változása 2025-ben
Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
28. cikk / 1562 1962-ben született nő
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 1962 decemberében született nő, aki jelenleg 37 év jogosultsági idővel rendelkezik, amiből 8 év gyermekneveléssel töltött idő?
29. cikk / 1562 Németországban élő megbízott
Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.
30. cikk / 1562 Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése
Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?