Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Török állampolgárságú kft.-tag járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak abban az esetben, ha a kft. török állampolgárságú alapító tagja, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, tagi jövedelmet vesz ki a cégből? A török állampolgár letelepedési engedélyért folyamodott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben külföldi részvétellel működő gazdasági társaság – a Tbj-tv. 4. § j) pontjában meghatározott, tehát érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, és azzal nem is rendelkezhető – külföldinek minősülő tagjáról van szó, aki a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Nappali tagozatos hallgató jogviszonya

Kérdés: Milyen díjazás ellenében végezhet esetenként munkát, illetve köteles-e jövedelmet felvenni egy kft. személyes közreműködésre nem kötelezett tagja, aki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója? Milyen közterheket kell utána fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kft. tagja – az ügyvezető kivételével – a következő alternatívák közül választhat a munkavégzést illetően: nem vesz részt a társaság munkájában, és ekkor vele kapcsolatban adó- és járulékfizetési kötelezettség természetesen nem merülhet fel, tagsági jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Szlovák állampolgárságú beltag tb-jogviszonya

Kérdés: Ugyanúgy vonatkoznak-e a járulékfizetési szabályok a szlovák állampolgárságú magánszemélyre, aki Magyarországon bejegyzett betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, mint a belföldi illetőségű magánszemélyre? A beltagnak egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonya nincs.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak a külföldinek minősülő tagjára nem terjed ki a biztosítás. Kivételt ez alól a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy jelent, akire a Tbj-tv. előírásait az egyezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 4.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e a munkaviszony keretében személyesen közreműködő beltag fizetés nélküli szabadságon? A bt. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ami havonta egy alkalommal jelent számlázási és adminisztratív munkát. Lehet-e részmunkaidős munkaszerződése a beltagnak, mivel más teendője nincs a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen aktuális, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e témakört illetően a közelmúltban valamennyi bíróság számára kötelező erővel bíró jogegységi határozatot hozott. Az előző válaszban erre részletesen kitértünk, a munkaviszony ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében olyan társas vállalkozóról – betéti társaság ténylegesen és személyesen (nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban) munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
…
54
55
56
…
61