Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] A befektetések ösztönzése érdekében a tőkejövedelmek körébe tartozó osztalék(előleg) utáni közterhek tekintetében a jogszabályok a más típusú jövedelmekhez viszonyítva némiképpen kedvezőbb előírásokat tartalmaznak. Ez a személyi jövedelemadózás vonatkozásában úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az ügyvezető jogállásával. A kft. ügyvezetője a teendőit fő szabályként munkaviszonyban látja el, illetve munkaszerződés hiányában a megbízásra vonatkozó szabályokat kell jogviszonyára alkalmazni [Gt. 30. § (3) bekezdése]. Ez alól kivételt a meghatározó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Gazdasági társaság tagjának jogviszonya

Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a vezető tisztségviselőket határozott időre, de legfeljebb 5 évre kell megválasztani, illetve a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) kijelölni. A vezető tisztségviselői megbízás az érintett személy által való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Betéti társaság beltagjának jogviszonya

Kérdés: Lehet-e a munkaviszony keretében személyesen közreműködő beltag fizetés nélküli szabadságon? A bt. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, ami havonta egy alkalommal jelent számlázási és adminisztratív munkát. Lehet-e részmunkaidős munkaszerződése a beltagnak, mivel más teendője nincs a társaságban?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen aktuális, tekintettel arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság e témakört illetően a közelmúltban valamennyi bíróság számára kötelező erővel bíró jogegységi határozatot hozott. Az előző válaszban erre részletesen kitértünk, a munkaviszony ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. § d) pontja 1. alpontja értelmében a betéti társaság kültagját akkor kell társas vállalkozónak tekinteni, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban teszi. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében olyan társas vállalkozóról – betéti társaság ténylegesen és személyesen (nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban) munkát végző beltagjáról – van szó, aki ezzel párhuzamosan rendelkezik legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben egy korlátolt felelősségű társaság a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja 1. alpontja alapján társas vállalkozónak minősülő – tehát a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban munkát végző –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Svéd állampolgár biztosítási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy Magyarországon alapított betéti társaság személyesen közreműködő, svéd állampolgárságú beltagja után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó. Az e személyi körbe tartozókra a Tbj-tv. 11. §-a alapján nem terjed ki a biztosítás. Igaz ugyan, hogy e kizárás alól a Tbj-tv. 13. §-a "feloldást" ad a szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Bt. külföldi üzletvezetője

Kérdés: Magyar származású román állampolgár Magyarországon betéti társaságot alapított, melynek ő az üzletvezetője. Munkavállalási engedélye nincs, de minden évben igazolnia kell egy állandó jövedelmet. Havi 50 000 forintot szavaztak meg személyes közreműködéséért, milyen közterhei vannak ennek a kifizetésnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő betéti társaságot – a román állampolgárságú tagjára tekintettel – külföldi részvétellel működő gazdasági társaságnak kell tekinteni. A Tbj-tv. 11. § c) pontja alapján az ilyen típusú társaságoknak arra a Magyar Köztársaság területén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az APEH értelmezésében a személyes közreműködési kötelezettség a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
1
54
55
56
60