1454 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Munkaidőkeret esetén nem egyértelmű a gyakorlat a szabadság kiadására, amennyiben a munkavállaló hosszabb távra, például 2 hétre szeretne elmenni. Hány nap szabadságot kell kiírni egy megszakítás nélküli tevékenységet végző munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalónak, ha a szabadság alatti munkaidő-beosztása a következő: hétfő szabadnap, kedd 12 óra műszak, szerda 12 óra műszak, csütörtök pihenőnap, péntek szabadnap, szombat 12 óra műszak, vasárnap 12 óra műszak, hétfő pihenőnap, kedd szabadnap, szerda 12 óra műszak, csütörtök 12 óra műszak, péntek pihenőnap, szombat szabadnap, vasárnap 12 óra műszak, hétfő 12 óra műszak?

Kérdés: Hány napra jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2020-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában teljes munkaidőben, de közeli hozzátartozójának ápolása miatt munkaideje 2023. augusztus 1-jétől heti 20 órára csökkent, emiatt a munkabére is változott, így jelenlegi szerződés szerinti bére havi 320.000 forint? A munkavállaló 2023. október 2-től "8"-as keresőképtelenségi kóddal táppénzt igényelt.

Kérdés: Mikor érkezik a kiegészítő nyugdíjemelés 2023-ban? Kik jogosultak az emelésre?

Kérdés: Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Kérdés: Folytathatja tovább az egyéni vállalkozását egy megváltozott munkaképességű személy abban az esetben, ha igénybe veszi a rokkantsági ellátást, amire jogosult lenne? A vállalkozó jelenleg 5-6 alkalmazottat is foglalkoztat.

Kérdés: Nem valósul meg a tényleges, heti 36 órát elérő foglalkoztatás, és így alkalmazható a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetés abban az esetben, ha a jelenleg GYES-ben részesülő, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló gyermeke betölti a 3. életévét, de már nem szeretne visszamenni a régi munkahelyére, ezért felmond, a felmondási idő alatt pedig nem dolgozik, mert a szabadságát tölti, illetve a munkáltatója felmenti a munkavégzés alól?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?

Kérdés: Melyek azok a főbb jellemző jegyek, melyek a több munkáltatóval létesített munkaviszony szabályozásában megjelennek? Milyen formában kötelezettek a munkáltatók a bevallási kötelezettség teljesítésére és az ezzel összefüggő adatszolgáltatásra?