Kereseti korlát elérése

Kérdés: Valóban le kell vonni a korhatárt be nem töltött nyugdíjas munkavállalótól a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot is abban az esetben, ha a munkavállaló keresete a jövő hónapban eléri a minimálbér 18-szorosát?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 83/B. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a nyugellátás szüneteltetésének tartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.Ez főszabály szerint azt is jelenthetné, hogy az e körbe tartozó biztosítási jogviszonyban álló személy egyéni járulékként továbbra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt

Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. §-a szerint sem jogosult, köteles egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Nyugdíj megállapítása után kifizetett járandóság beszámítása

Kérdés: Beszámításra kerül a ki nem fizetett végkielégítés összege a nyugdíjszámításnál, illetve ha nem, akkor mint saját jogú nyugdíjas, kérheti a nyugdíj alapjának újraszámítását az elmaradt végkielégítés kifizetésekor a munkavállaló az alábbi esetben? A dolgozót foglalkoztató gazdasági társaság 2016. év végén felszámolás alá került, 2017. év elején a felszámoló mint munkáltató az összes dolgozónak felmondott, a munkavállalók járandóságait (munkabér, felmentési időre járó bér, végkielégítés) számfejtették, de mivel a társaságnak a járandóságok kifizetésére az esedékességekor nem volt elég fedezete, a felszámoló a bérgarancia-alapból igényelte meg a kifizetéshez szükséges támogatást. Mivel a támogatás igénybe vehető keretösszege munkavállalónként behatárolt, ezért maradt ki nem fizetett járandóság, amelyet a felszámolás folyamán, nagy valószínűség szerint egy éven belül ki tudnak majd fizetni. Az elbocsátott dolgozók között van olyan személy, aki fél év múlva eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és nyugdíjas lesz.
Részlet a válaszából: […] A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján utólag kifizetett elmaradt jövedelem, illetőleg egyéb járulékalapot képező kifizetés, jelen esetben a végkielégítés összegének figyelembevételével módosítani kell a megállapított öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Ügyvezetők jogviszonya

Kérdés: Elláthatják "0" forintos megbízási díj ellenében az ügyvezetői tevékenységet egy kft.-ket tömörítő cégcsoport ügyvezetői, akik korábban munkaviszony keretében dolgoztak, annak érdekében, hogy mérsékeljék a fizetési nehézségeiket? Dolgozhat valamennyi cégben megbízási jogviszonyban ugyanaz a személy, aki egyidejűleg több kft. vezető tisztségviselője?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:112. §-a szerint a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el, tehát nincs akadálya e tevékenységre megbízási jogviszony létesítésének. Az ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rokkantsági ellátás összegének növelése

Kérdés: Kérhető az ellátás 0,5 százalékos növelése a rokkantsági ellátás mellett végzett munka után?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a rokkantsági ellátás mellett végzett munka után nem kérhető az ellátás növelése, azt kizárólag a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas – függetlenül a nyugellátás szüneteltetésétől –, továbbá az a személy kérheti, aki korábban már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Nyugdíjas személy munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A magyar jogszabályok szerinti jelenleg az a személy minősül saját jogú nyugdíjasnak, aki– a magyar nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban vagy rehabilitációs járadékban,– az Európai Unió valamely tagállama, illetve Norvégia, Izland,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Nem főállású kisadózó keresőképtelensége

Kérdés: Valóban meg kell fizetnie a tételes adót egy saját jogú nyugdíjas kisadózónak abban az esetben is, ha már 3 hónapja keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem főállású, havi 25 ezer forintos tételes adó fizetésére kötelezett kisadózóról van szó. Ez a státusza jelen esetben azért érdekes, mert nem jogosult táppénzre.A Kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdésében megfogalmazott fizetési mentességi okok ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz érdekében elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy a december hónaptól őstermelővé váló személy ezen jogviszonya alapján biztosított lesz-e, vagy sem.A mezőgazdasági őstermelőre akkor terjed ki a biztosítás, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas társas vállalkozónak, akinek a tulajdonrésze a vállalkozásban meghaladja az 50 százalékot, és máshol semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] Az a társas vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül a Tbj-tv. 4. §-ának e) pontja alapján.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.
1
13
14
15
45