Betéti társaság beltagjának járulékai

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a betéti társaság beltagját abban az esetben, ha a társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, amelyért jövedelmet nem vesz fel, emellett heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik a cégben a garantált bérminimumnak megfelelő összegű munkabér ellenében? A garantált bérminimum vagy a tagi minimum alapján kell megfizetni a járulékokat ebben az esetben? Érdemes esetleg módosítani a jogviszonyokat a tag nyugdíjazása után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt vegyük sorra a beltag társadalombiztosítási jogviszonyait, illetve az ezekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeket.Munkaviszonya alapján az általános szabályok szerint biztosított, és ennek megfelelően a tényleges munkabére (jelen esetben a garantált bérminimum)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Társas vállalkozó nyugdíjazása

Kérdés: Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja abban az esetben, ha betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, közel 43 év szolgálati idővel rendelkezik, de az ellentmondásos béradatai miatt egyelőre csak öregségi-nyugdíj-előleget állapítottak meg a számára, vagy az öregségi nyugdíj megállapításáról szóló végleges határozat kiadásáig még a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani a közterheit?
Részlet a válaszából: […] Gyakran szembesül a nyugdíjigényét benyújtott egyéni vagy társas vállalkozó a kérdésben megfogalmazott dilemmával, hiszen még a 30 napon belüli igényelbírálás esetén is előfordulhat, hogy a bevallás benyújtásakor még nem áll rendelkezésre a nyugellátásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény

Kérdés: Jogosult lesz továbbra is a tartósan munkanélküli foglalkoztatására tekintettel járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre a foglalkoztató cég abban az esetben, ha az érintett munkavállaló 2017. november 10-től saját jogú nyugdíjas lesz, ezért egy napra megszüntetik a munkaviszonyát, de november 11-től újra szeretnék foglalkoztatni? A kedvezményes időszakból még 7 hónap van hátra.
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A 2011. évi CLVI. tv. 463/C. §-ának (3) bekezdése értelmében azt lehet a kedvezmény alkalmazása szempontjából tartósan álláskeresőnek tekinteni, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Munkavállalás baleseti járadék folyósítása mellett

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül a baleseti járadék folyósítása mellett munkát vállaló személy? Milyen mértékű járulékot kell levonni a munkabéréből? A '08 bevalláson melyik alkalmazás minősége kód felel meg a baleseti járadékban részesülő személy esetében?
Részlet a válaszából: […] Noha a baleseti járadék iránti igényt a nyugdíjbiztosításhoz kell benyújtani, az nem nyugdíjbiztosítási ellátás, hanem az egészségbiztosítás baleseti ellátásainak egyike. Baleseti járadékra az Eb-tv. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az jogosult, akinek üzemi baleset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 24.

Helytelen adóelőleg-nyilatkozat

Kérdés: Kell-e önellenőrzést tartania a foglalkoztatónak abban az esetben, ha 2016-ban közel egy-millió forint megbízási díjat fizettek ki egy oktatónak, aki az adóelőleg-nyilatkozata szerint saját jogú nyugdíjas, így nem vontak tőle pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de most véletlenül tudomásukra jutott, hogy volt munkatársuk egyelőre csak szolgálati járandóságban részesül? Hogyan tudják a járulékot a dolgozóval elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a járulék – noha az egyéni járulék a biztosítottat terheli – összegének megállapítása, biztosítottól való levonása, bevallása és megfizetése a foglalkoztató feladata, illetve felelőssége, tehát alap-esetben ennek elmulasztásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Járulékfizetés több jogviszony esetén

Kérdés: Helyesen jár el a magánszemély abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. megbízási jogviszony keretében működő ügyvezetőjeként kapott havi 20 ezer forintos megbízási díja után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, őstermelői tevékenysége alapján pedig a bevétel 20 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot? A kft. tagjaként személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, de tagi jövedelmet nem vesz fel. Eleget tesz ezzel a közteherfizetési kötelezettségeinek, vagy keletkezik egyéb fizetési kötelezettség is?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetésre irányuló kérdés megválaszolásának előfeltétele a biztosítási jogviszonyok tisztázása. Az említett személy ugyanis egyidejűleg három jogviszonyban áll: mezőgazdasági őstermelő, emellett egy kft.-ben (melynek tulajdonos tagja) személyesen közreműködik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Tiszteletdíj

Kérdés: Törvényesen jár el a lakásfenntartó szövetkezet abban az esetben, ha a tiszteletdíjat nettóban fizeti ki? Hány százalék járulékot kell befizetnie a munkaadónak a nettóban kifizetett, havonként folyósított tiszteletdíj után?
Részlet a válaszából: […] A kifizetésre minden esetben "nettóban" kerül sor, hiszen a kifizetőnek a jövedelmet terhelő személyi jövedelemadót, illetve az esetleges járulékokat le kell belőle vonnia.A kérdésben választott tisztségviselőről van szó, akire a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Választott tisztségviselők járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni a lakásszövetkezet elnöke, illetve egyéb tisztség-viselői után abban az esetben, ha a tiszteletdíjuk eléri a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett személyekre a Tbj-tv. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében választott tisztségviselőként terjed ki a biztosítás.A választott tisztségviselők részére kifizetett tiszteletdíj az Szja-tv. 24. §-a alapján nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 1.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki a rokkantsági ellátás mellett dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Sem a rokkantsági ellátás, sem a rehabilitációs ellátás nem minősül nyugellátásnak, emiatt az ellátás mellett dolgozó sem tekinthető nyugdíjas munkavállalónak.A rokkantsági ellátás mellett foglalkoztatott személy a munkabéréből 4 százalék természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Nyugdíjkorhatárt be nem töltött kisadózó tételes adója

Kérdés: Meg kell fizetnie a havi 50 ezer forint összegű tételes adót egy nyugdíjkorhatárt be nem töltött személynek, aki társas vállalkozóként, valamint kisadózó egyéni vállalkozóként is folytatott tevékenységet, és a jövedelme 2016 októberében túllépte a kereseti korlátot, ezért a 2 havi nyugellátása visszavonásra került? A?Kata-tv.-ben nem található erre vonatkozó szabályozás.
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása előtt érdemes tisztázni néhány fogalmat. A Tbj-tv. értelmében kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.
1
12
13
14
45