67 talált cikk a Románia kifejezésre

Kérdés: Romániában bejegyzett társaság magyarországi fióktelepén dolgozó román állampolgárok az anyacéggel vannak munkaviszonyban, kiküldetés alapján dolgoznak Magyarországon. Hogyan kell értelmezni ebben az esetben a 2006. évi II. tv. II. részének alábbi 7., illetve 8. cikkének rendelkezéseit? "7. cikk Általános rendelkezés: Valamely jövedelemszerző tevékenységet folytató személyre, ha a jelen egyezmény előírásai másként nem rendelkeznek, annak a szerződő félnek a jogszabályai vonatkoznak, amelynek területén az érintett személy a jövedelemszerző tevékenységet végzi. Ez akkor is érvényes, ha a foglalkoztatott lakóhelye vagy a foglalkoztató székhelye a másik szerződő fél területén található." "8. cikk Különleges rendelkezések: (1) Amennyiben az egyik szerződő fél területén székhellyel rendelkező foglalkoztató foglalkoztatottját a másik szerződő fél területére küldi, úgy a kiküldetés kezdetét követő 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél jogszabályai alkalmazandók, mintha az érintett személyt még ennek a területén foglalkoztatnák. Az önálló vállalkozó abban az esetben, ha az egyik szerződő fél felségterületén biztosított, és a másik szerződő fél területén folytatja önálló vállalkozói tevékenységét, akkor e tevékenység kezdetétől számított 24 naptári hónap végéig továbbra is az első szerződő fél szabályai szerint van biztosítva, mintha az érintett személy továbbra is ennek a félnek a jogszabályai szerint folytatná a tevékenységét." A fenti két cikkely alapján a törvény hatálybalépését – 2006. november 1. – követően a fióktelepen dolgozó munkavállalók után Magyarországon köteles-e a fióktelep társadalombiztosítási járulékot fizetni? További kérdés, hogy a kiküldetés időpontját a törvény hatálybalépésétől kell-e számítani, vagyis annak a munkavállalónak, akinél már letelt a két év kiküldetés, belép-e a magyarországi tb-járulék-kötelezettség?

Kérdés: Valóban csak a biztosítottak részére vehető-e igénybe ingyenesen a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás Romániában?

Kérdés: Hogyan lehet a kettős biztosítást megszüntetni annak a magyar-román állampolgárságú kft.-ügyvezetőnek az esetében, aki Magyarországon biztosított, de jelenleg egyéb üzleti ügyei miatt 183 napnál többet tartózkodik folyamatosan Romániában, és az ottani cég is fizeti a biztosítását?

Kérdés: Magyarországon létesített munkaviszonyából származó jövedelméből fizet-e nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot, illetve nyugdíjas foglalkoztatottnak minősül-e az a Magyarországon élő, 1947. évben született román állampolgárságú férfi, aki a Romániában szerzett szolgálati ideje alapján, az ottani nyugdíjtörvény szerint nyugdíjban részesül?

Kérdés: Életbe lépett-e a 2006. évi II. tv. a Magyar Köztársaság és Románia között, a szociális biztonságról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt egyezmény kihirdetéséről, és ha igen, hogyan érinti ez a román vállalat magyarországi fióktelepén foglalkoztatott román állampolgárok adófizetési kötelezettségét és járulékfizetését.

Kérdés: Megbetegedése esetén jogosult lesz-e egészségügyi ellátásra az a magyar állampolgár, aki szeptemberben 2 hétre turistaként Jordániába kíván utazni?

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e a magán-nyugdíjpénztári kötelező tagság szempontjából, tehát be kell-e lépnie valamely magyarországi nyugdíjpénztárba annak a román állampolgárságú személynek, aki munkavállalási engedélylyel Magyarországon első ízben munkát vállal, de ezt megelőzően Romániában már volt nyugdíj-biztosítási kötelezettséget keletkeztető munkaviszonya?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha az alkalmazásában álló szlovák állampolgárságú biztosítottak otthon válnak keresőképtelenné?

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?

Kérdés: Kaphatja-e Romániában a magyar nyugdíjat az az 1990-es évek elején hazánkban munkát vállaló erdélyi személy, aki időközben magyar állampolgárságot kapott, nyugdíjba vonult és most szeretne hazatérni?