1953-ban született nő nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e előrehozott öregségi nyugdíjba mennie 2011. december 31-ig egy kft. 1953-ban született női alkalmazottjának, vagy jobban jár anyagilag, ha kivárja az öregségi nyugdíjra jogosító 62. életévét? Ki tud előre nyugdíjat számolni a különböző feltételek alapján, hogy a munkáltató segíteni tudjon az alkalmazottainak a döntésükben?
Részlet a válaszából: […]  Elöljáróban fontos tisztázni a társadalombiztosításiöregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárokat. Az öregséginyugdíjkorhatára annak, akia) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62.életév;b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

1952-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Érdemes-e 2011-ben nyugdíjba mennie egy 1952 októberében született személynek, aki 2011. április hónapban megszerezte a 40 év szolgálati időt? Amennyiben 2011-ben igénybe veszi a nyugdíjat, dolgozhat-e 2012-ben az ellátás mellett, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […]  Sajnos a kérdező nem árulta el a nemét. Ha nő, akkor 40 évjogosultsági idő alapján – az életkorától függetlenül – jogosultságot szerezhetteljes összegű előrehozott nyugdíjra, ami összegszerűségében kedvezőbb, mint a2011. december 31-ig megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 17.

Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó GYES-e

Kérdés: Igénybe veheti-e a GYES-t nagyszülőként egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kétéves unokájára tekintettel, akinek az édesanyja másik gyermekével TGYÁS-ban részesül? Ha igen, milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […]  A Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerint a nagyszülő is jogosultGYES-re, amennyiben a gyermek– az első életévét betöltötte, továbbá– gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,valamint– szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

GYED után visszatérő dolgozó GYES-e

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
Részlet a válaszából: […] Sok kérdést tett fel levélírónk, de akárhonnan is nézzük,csak egy lehetséges válasz létezik. A helyes választ azonban két irányból ismegközelíthetjük. Egyrészt a gyermekgondozási segély irányából acsaládtámogatás szabályozásán keresztül, másrészt a fizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Rendszeres szociális járadék alapjául szolgáló jövedelem

Kérdés: Mit jelent a járadék megállapításánál az igénybejelentést megelőző 4 hónap keresete abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj 2010. február 1-jétől megszűnik, és ezután az igénylő rendszeres szociális járadékra lesz jogosult? A rokkantsági nyugdíjasként elért, vagy a nyugdíj előtti, esetleg a nyugdíj megszűnését követő keresetet veszik figyelembe ebben az esetben? Hozzá kell-e számítani a jövedelemhez a nyugdíj összegét is?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a rendszeres szociális járadékra valójogosultság feltételeivel kell tisztában lennünk. Rendszeres szociálisjáradékra az a személy jogosult, akinek legalább 40 százalékos mértékűegészségkárosodása a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

Táppénz igénylése GYES folyósítása alatt

Kérdés: Mennyi szabadságot kaphat az a munkavállaló, aki két év GYES után félállásba visszamegy dolgozni? A dolgozó második gyermekét várja. Kaphatja-e továbbra a GYES-t, ha a szülésig betegállományba kerül, és táppénzt igényel?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amelyalap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 130. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltrendelkezés értelmében a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Fizetés nélküli szabadság GYES ideje alatt dolgozó munkavállaló esetében

Kérdés: Kell-e fizetés nélküli szabadságot kérnie annak az édesapának, aki GYES-t igényel a gyermek 2 éves korától, de továbbra is dolgozik a foglalkoztatójánál teljes munkaidőben?
Részlet a válaszából: […] A Cst. célja a családok szociális biztonságának elősegítése,illetve a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése. A törvény meghatározza acsaládtámogatási ellátások rendszerét, jogosultsági feltételeit, illetve azellátások elbírálásának és folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

GYED-en lévő munkavállaló 13. havi juttatása

Kérdés: Kifizethető-e a 13. havi juttatás egy jelenleg GYED-ben részesülő munkavállalónak? A társaság kollektív szerződése alapján a 13. havi juttatás minden munkavállalónak jár, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Nem veszíti-e el az ellátását ebben az esetben a kismama?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek otthonigondozása céljából; b) a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozásisegély folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

Munkavégzés GYES folyósítása alatt

Kérdés: Dolgozhat-e a GYES folyósítása alatt a kismama? Milyen esetekben veszíti el az ellátására való jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha valaki úgy szül, hogy nincs biztosításijogviszonya, és ezáltal nem jogosult egészségbiztosítási ellátásokra, agyermekgondozási segély a szülés napjától a gyermek hároméves koráig jár. A hatályos jogszabály alapján a gyermekgondozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 29.

40 százalékos egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Mit kell tennie annak a személynek, aki rokkantsági nyugdíjat igényelt, de a nyugdíj-biztosítási szerv elutasította az igényét, mert az orvosok szerint az egészségkárosodása csak 40 százalékos? Tavaly is kérte ugyanezt az ellátást, és akkor az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenést 50 százalékban állapította meg, pedig az állapota a háziorvosa szerint egyre romlik, és egyre nehezebben végzi a munkáját is. Milyen ellátásra lehet jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az igénylő rokkantsági nyugdíjra valóban nem jogosult. Csakfeltételezzük – mert a kérdésben nem szerepel –, hogy az elsőfokú határozatellen fellebbezést nem nyújtott be. Amennyiben a jogorvoslati határidő márlejárt, állapotrosszabbodásra hivatkozással újabb rokkantsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 17.
1
14
15
16
17