1957-ben született személy

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugellátásra egy 1957-ben született személy, aki 2015 óta rokkantsági ellátásban részesül, és mellette dolgozik? Van arra lehetőség, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást kapja a nyugdíj helyett?
Részlet a válaszából: […] Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a 65. életév. Az érintett személy tehát 2022-ben szerezhet jogosultságot öregségi nyugdíjra, amennyiben a nyugdíj megállapításának időpontjában rendelkezik az öregségi teljes nyugdíj megállapításához minimálisan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló táppénze

Kérdés: Jogosult táppénzre egy rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló, aki több mint egy éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában nappali portásként, és 2019. december 6-tól keresőképtelen? A kifizetőhelynek korábban nem volt tudomása a dolgozó rehabilitációs pénzbeli ellátásáról. A munkavállaló munkabére azonos a mindenkori minimálbér összegével.
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek részére a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően, rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás állapítható meg.A rehabilitációs pénzbeli ellátás legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Kisadózó egyéni vállalkozó tiszteletdíja

Kérdés: Továbbra is főállású kisadózóként kell megfizetnie a közterheket annak az egyéni vállalkozónak, akit polgármesterré választottak, és a havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, vagy csak a havi 25 ezer forintos tételes adó terheli?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. pontja értelmében a kisadózó akkor minősül nem főállásúnak, haa) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Baleseti járadékban részesülő kisadózó vállalkozó

Kérdés: Milyen összegű tételes adó fizetésére kötelezett egy betéti társaság kisadózóként bejelentett beltagja, aki baleseti járadékot kap, 4. baleseti fokozatba tartozik, és munkaképesség-csökkenése 50 százalékos?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. pontjának e), illetve f) pontja alapján a kisadózó a megváltozott munkaképességére tekintettel akkor tekintendő nem főállásúnak, amennyiben– a Tny-tv. alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

1957-ben született nő nyugdíja

Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
Részlet a válaszából: […] A kérelmezőnek a súlyosan fogyatékos gyermek ápolása, gondozása miatt harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkeznie, illetve a gyermekek felnevelésével, illetve a súlyosan fogyatékos gyermeke ápolásával töltött időből maximum tíz év vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
1
5
6
7
14