Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló nem minősül nyugdíjasnak, illetve semmilyen egyéb speciális szabály sem vonatkozik rá, így belépése napján biztosítottá válik a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján. A biztosítási jogviszony kezdetét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló kisadózó vállalkozása

Kérdés: Befolyásolja valamilyen módon a rokkantsági ellátásra való jogosultságot, ha egy C1 kategóriába sorolt, heti 25 órás munkaviszonyban álló, megváltozott munkaképességű munkavállaló létesít egy kisadózó egyéni vállalkozást is? A munkavállaló munkabére jelenleg havi 120 ezer forint. Kell valamilyen intézkedést tennie a munkáltatónak annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a munkavállaló ellátása?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében a rokkantsági ellátásban részesülő személynek keresőtevékenysége esetén akkor kell megszüntetni az ellátását, amennyiben az abból származó egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Rokkantsági járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a foglalkoztatást abban az esetben, ha a munkáltató munkaviszony keretében alkalmaz egy olyan személyt, akinek az össz-szervezeti egészségkárosodás mértéke 90 százalékos, és rokkantsági járadékban részesül?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet alapján járó rokkantsági járadék – amely mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni – nem minősül saját jogú nyugdíjnak, az ebben részesülő nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak. Ebből következően, ha munkaviszonyt létesít, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

1957-ben született nő nyugdíja

Kérdés: Jogosult lehet a nők kedvezményes nyugdíjára az az 1957-ben született nő, aki az általános iskolai tanulmányai befejezését követően munkába állt, három gyermeket szült, melyek közül kettő után összesen 6 évig részesült GYES-ben, a harmadik gyermeke súlyosan fogyatékos, 14 éve otthon ápolja, és ápolási díjat kap? Jelenleg 36 év jogosultsági idővel rendelkezik, egészségi állapota ötvenszázalékos, és rehabilitálható.
Részlet a válaszából: […] A kérelmezőnek a súlyosan fogyatékos gyermek ápolása, gondozása miatt harminc év keresőtevékenységgel szerzett jogosultsági idővel kell rendelkeznie, illetve a gyermekek felnevelésével, illetve a súlyosan fogyatékos gyermeke ápolásával töltött időből maximum tíz év vehető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Rokkantsági ellátás ápolási díj mellett

Kérdés: Jogosult lehet rokkantsági ellátásra az a személy, aki idős édesanyja otthoni ápolása miatt 7 éve ápolási díjban részesül, de időközben a saját egészségi állapota is jelentősen megromlott? Jogosult lehet egyszerre a két ellátásra?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2019. január 1-jétől hatályos szabályai biztosítási időként rendelik figyelembe venni az ápolási díj és egy újonnan bevezetett ápolási forma, a gyermekek otthongondozási díja folyósításának idejét. Ezáltal azok a személyek is jogosultságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Rokkantsági ellátás igénylése

Kérdés: Hogyan és mikor kell igényelnie a rokkantsági ellátást annak a munkavállalónak, akinek 70 százalékos egészségkárosodását állapították meg, "D" minősítést kapott, de elutasították a kérelmét, mert akkor még táppénzen volt, jelenleg pedig az elmaradt szabadságát tölti?
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a 15. életévét betöltött személy szerezhet jogosultságot, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Kivételes rokkantsági ellátás

Kérdés: Hogyan vehető igénybe a kivételes rokkantsági ellátás?
Részlet a válaszából: […] 2018. január 1-jétől kivételes rokkantsági ellátás annak a személynek állapítható meg, aki rokkantsági ellátásra a szükséges biztosítási idő legalább felével rendelkezik, és ezt a kellő biztosítási idő hiányára tekintettel elutasított döntéssel igazolni tudja, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 16.
1
5
6
7
14