1478 cikk rendezése:
1401. cikk / 1478 Főfoglalkozású rendőrök járulékfizetése megbízásos jogviszonyban
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy vállalkozási szerződés alapján kifizetett, havi 13 000 forintos jövedelem után, ha azt egy őrző-védő kft. főállású rendőröknek fizeti ki a felügyelet ellátásáért? A rendőrség, mint főfoglalkozású munkahely, a tételes eho-t megfizeti, és erről igazolást adott ki.
1402. cikk / 1478 A végkielégítés nyugdíjjárulékának adókedvezménye
Kérdés: 2003 márciusában kifizetett (3 havi) 300 000 forint végkielégítés 20 százalék adóelőlege csökkenthető-e a levont 8,5 százalékos nyugdíjjárulék 25 százalékával, vagy csak az éves bevallásban érvényesíthető?
1403. cikk / 1478 Szabadságmegváltás nyugdíjjáruléka
Kérdés: Hogyan kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot az alábbi esetekben kifizetett szabadságmegváltásból:- A munkavállaló 2003. június 30-ig áll munkaviszonyban.- A munkavállaló 2002. október 15-ig GYES-en volt, és október 16-án megszünteti a munkaviszonyát. Kéri az utóbbi 3 év ki nem vett szabadságának a kifizetését is.
1404. cikk / 1478 Járulékfizetés előzetes letartóztatás ideje alatt
Kérdés: Kell-e az egyéni vállalkozónak járulékot fizetnie a 2 éves előzetes letartóztatásban töltött idő után abban az esetben, ha a vád alól felmentik?
1405. cikk / 1478 Kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Két magánszemély kft.-t hozott létre. A társasági szerződés szerint 70 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tag az ügyvezető, és ezt a feladatot munkaviszony keretében látja el. A társasági szerződés tartalmazza azt is, hogy az ügyvezetővel szemben a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja. A 70 százalékos tulajdonos (ügyvezető) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha nem létesíthet munkaviszonyt, akkor mint választott tisztségviselő tagi jogviszonyban (tagi mellékszolgáltatásként) létesíthet-e munkaviszonyt a társasággal? Ha sem munkaviszonyt, sem tagi jogviszonyt nem létesíthet, akkor csak megbízásos jogviszonyban végezheti tevékenységét? Ha az ügyvezető csak "saját" társaságában dolgozik, akkor minden esetben meg kell fizetnie a minimálbér utáni járulékokat, valamint az eho-t akkor is, ha személyes közreműködését ellenérték (díjazás) nélkül vállalja?
1406. cikk / 1478 Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai
Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
1407. cikk / 1478 Nyugdíjas munkavállaló biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Havi 3 napot (20 órát) dolgozik munkaviszonyban egy nyugdíjas díjazás ellenében. Milyen eho-fizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
1408. cikk / 1478 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
1409. cikk / 1478 Nyugdíjalap
Kérdés: Beleszámít-e a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetbe a GYES mellett létesített 4 órás munkaviszonyból származó jövedelem?
1410. cikk / 1478 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
