Polgári szolgálatos személy foglalkoztatása

Kérdés: Polgári szolgálatos személy foglalkoztatásakor a munkáltatónak milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, és mik a munkavállaló részére "kötelezően" adandó juttatások?
Részlet a válaszából: […] ...amely szerint a polgári szolgálatot teljesítő hadköteles személy nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulékát, továbbá nyugdíjjárulékát, valamint magán-nyugdíjpénztári tagdíját a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Szolgálati idő számítása

Kérdés: Amennyiben valaki főfoglalkozású alkalmazottként heti 40 órás munkaviszonyban dolgozik egy munkahelyen, egy másik munkahelyen pedig heti 20 órában, és mindkét jövedelme után levonják a nyugdíjjárulékot, akkor beleszámít-e a szolgálati időbe a 20 órás munkaviszony is?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. A biztosított leendő nyugellátásának a mértéke alapvetően a szolgálati idő hosszától és a nyugdíj alapjául szolgáló (nyugdíjjárulék-alapot képező) jövedelem nagyságától függ.A szolgálati idő megállapításának szabályait a Tny-tv. IV....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Szakképző iskolai hallgató foglalkoztatása

Kérdés: Szakképző iskolai hallgató gyakorlati képzése esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve mely hatóságok felé, milyen nyomtatványon kell a bejelentést megtenni? A csoportos gyakorlati képzés hány főre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelem, ami után a gazdálkodó szervezetnek meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot. Személyi jövedelemadó szempontjából a kifizetés a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási járulékot, a biztosított szakmunkástanuló 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot, továbbá 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem terheli a kifizetőt sem százalékos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...23-tól kezdődő időponttól magán-nyugdíjpénztári tagnak számít. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe (az APEH felé) teljesített nyugdíjjárulék magánnyugdíjpénztárt megillető részét (2001-2002-ben 6 százalékos, 2003-ban 7 százalékos mértékben) tagdíj címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett prémium esetére vonatkoztatható, eszerint az ilyen "elkésett" jövedelmet a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az APEH értelmezésében a személyes közreműködési kötelezettség a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban töltött időként az 1970-ben és 1974-ben összesen 5 évig tartó GYES időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...1997. december 31-ét követően GYES-en töltött időt csak abban az esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha erre az időre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.A kérdező nyugdíjának megállapításánál a GYES-en töltött 5 évet szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A biztosított 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási, valamint 3 százalékos egészségbiztosítási egyéni járulék fizetésére kötelezett. A nyugdíjjárulékot az éves felső határ – napi 10 700 forint, évi 3 905 500 forint – figyelembevételével kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határát – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
139
140
141
149