Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450 forint tételes egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Kültag személyes közreműködése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a bt. kültagja után, ha a bt.-ben munkavégzésre nem kötelezett, nem áll munkaviszonyban, szívességből, ellenszolgáltatás nélkül segít a cég ügyviteli munkájában?
Részlet a válaszából: […] ...társadalombiztosítási szabályok. Ez esetében azt jelenti, hogy amennyiben nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak (tehát nem nyugdíjas) és nem rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással, akkor a minimálbér alapulvételével kell megfizetni utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kültag munkaképesség-csökkenése

Kérdés: Egy bt. kültagja 38 év járulékfizetés után – melyből 24 év munkaviszony és 14 év tagsági viszony – munkaképességét 50 százalékban elvesztette. A 8/1983. EüM-PM együttes rendeletre hivatkozva a Fővárosi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság a rendszeres szociális járadékra benyújtott igényét elutasította. A betéti társaság 2003 áprilisában megszűnt. Milyen ellátást igényelhet a megrokkant személy abban az esetben, ha a rendszeres szociális járadékra benyújtott igény elutasítása jogos volt?
Részlet a válaszából: […] A kérdező rendszeres szociális igényének elutasítása jogos volt, mert a hivatkozott rendelet hatálya kizárólag a munkaviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban, továbbá szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalany beltag közterhei

Kérdés: A személyes közreműködésre tekintettel van-e kötelező kivétje az eva hatálya alá bejelentkezett betéti társaság beltagjának, aki egy másik cégnél rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, vagy elég, ha bevételeit az eva szerinti mértékkel leadózza, és így válik adózott jövedelemmé? Hogyan változik a helyzet akkor, ha a beltagnak nincs munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után kell megfizetnie a társaságnak a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, de amennyiben nem részesül ilyen címen jövedelemben, vele kapcsolatban nem merül fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó határozott idejű munkaviszonya

Kérdés: Milyen egyénijárulék-levonási, illetve eho-fizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó alkalmazása esetén? A foglalkoztatásra fizikai munkára szóló, határozott idejű munkaszerződés alapján, 1-2 hetes időtartamra, heti 40 órás munkaidőben, napi bruttó 8000 forint javadalmazásért kerül sor.
Részlet a válaszából: […] ...nincs, e jogviszonyában a foglalkoztatónak az általános szabályok szerint kell megfizetnie a 29 százalék tb-járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot – ez utóbbit mindaddig, amíg a munkavállaló nem tudja igazolni, hogy munkaviszonyából, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Nyugdíjba vonuló biztosított utáni járulékfizetés

Kérdés: Hogyan kell visszamenőleg rendezni a járulékokat, illetve milyen nyomtatványt kell használni önellenőrzéshez abban az esetben, ha az 1992. október 1-jétől jelenleg is napi 8 órában foglalkoztatott munkavállaló részére a nyugdíj-biztosítási szervek 2003. június 8-án visszamenőleg 2003. február 12-től öregségi nyugdíjat állapítottak meg?
Részlet a válaszából: […] ...vázolt problémára a Tbj-tv. R. 5/C. §-ának (1) bekezdése egyértelmű eligazítást ad. E jogszabályi hely kimondja, hogy saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott személy nyugellátása megállapításának kezdőnapját követő foglalkoztatása (továbbfoglalkoztatása)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tag díjazása

Kérdés: Egy kft. személyesen közreműködő tagjának díjazását a társasági szerződésben rögzítettek szerint a mindenkori közgyűlés határozza meg. Van-e felső határa a kifizethető díjazás összegének, vagy járulékfizetés szempontjából csak az alsó határ jelent korlátot? (Nem osztalékról van szó, hanem évi 1-2 alkalommal magas összegű díjazásáról.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].Ebben az esetben tehát a vele kapcsolatos járulékfizetésnek van alsó határa. Felső határa viszont – kivéve a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, amelyet legfeljebb a naptári évre tervezett napi bruttó átlagkereset két és félszeresének a naptári évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen közterhek terhelik a kifizetőt, illetve a munkavállalót nappali tagozatos főiskolai tanuló megbízási szerződéssel történő foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...diák biztosítottnak minősül, akinek jövedelme után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (ezt azonban legfeljebb napi 10 700 forint alapulvételével) és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot [Tbj-tv. 18...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulószerződés alapján kifizetett ösztöndíj

Kérdés: Tanulószerződés esetében az ösztöndíj mértéke:- a minimálbér 10 százaléka a Szak-tv. szerint,- az adóterhet nem viselő járandóság mértéke a minimálbér 6 százaléka.Ugyanez vonatkozik a nyári szakmai gyakorlatra is? A jogszabály módosítja a tanulószerződéseket, vagy át kell írni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelemnek minősül, tehát utána meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot.Személyi jövedelemadó szempontjából (Szja-tv. 3. § 72. pontja)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Versenydíj utáni közterhek

Kérdés: Társadalmi szervezet különböző versenyek díjaként pénz- és tárgyjutalmat oszt ki. Kell-e a díjazás után járulékot fizetni, és ha igen, menynyit, ha a díjat- magánszemély, – nyugdíjas, – vállalkozó, illetőleg- csoport kapja?
Részlet a válaszából: […] ...részt vevő egyéni vállalkozó által megszerzett nyereményre érvényesek a magánszemélyre vonatkozóan leírt szabályok, mint ahogy a nyugdíjas jogállás sem befolyásolja ezen juttatások adóköteles, illetve adómentes mivoltát. Fontos továbbá, hogy az Eho-tv. 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:
1
353
354
355
375