Szakképző iskolai hallgató ösztöndíja

Kérdés: Tanulószerződéssel rendelkező szakmunkástanuló 15 000 Ft/hó ösztöndíjat kap. Milyen levonások, illetőleg járulékok terhelik a tanulót és a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a foglalkoztató 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a biztosított szakmunkástanuló 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot, továbbá 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Pályakezdő beléptetése a magánnyugdíjpénztárba

Kérdés: Egy dolgozó 2001. július 23-án lépett – első ízben – munkaviszonyba. A magánnyugdíjpénztár szervezője pályakezdőként beszervezte tagnak az Mny-tv. 3. § (2) bekezdésének b) pontja alapján, mivel 2003. január 1-jén még nem töltötte be a 30. életévét. A magánnyugdíjpénztár által 2003. május 6-án kiadott tagsági okirat záradéka szerint 2003. március 26-án érkezett a belépési nyilatkozat a pénztárba, a magánnyugdíjpénztár ezt elfogadta, és a tagot 2001. július 23-tól a pénztárba befogadta 1998. július 1.-2001. december 31. között pénztárt választó pályakezdő jogcímén. Dolgozónktól a munkaviszonyának a kezdetétől jelenleg is a mindenkor esedékes nyugdíjjárulékot vontuk le, és utaltuk át az APEH-nak. Jogos-e a visszamenőleges beléptetés 2001. július 23-ával, mivel a dolgozó 2002. január 1.-december 31. között választhatott volna, hogy akar-e pénztártag lenni, vagy visszalép a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, illetve mikortól jogos a pénztár tagdíjkövetelése?
Részlet a válaszából: […] ...Mny-tv. szabályainak, illetve a Tbj-tv. magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő szabályainak 2003. évi változásai nyomán a pályakezdőnek minősülő személyek számára a magán-nyugdíjpénztári tagság ismét kötelezővé vált meghatározott feltételek teljesülése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Visszamenőlegesen kifizetett prémium járulékai

Kérdés: Egy társaság prémiumot szeretne fizetni egy adott időszakra, de likviditási helyzete nem engedi meg a kifizetést, csak egy későbbi adóévben. Mikor kell a járulékot bevallani és megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...követő időpontban kifizetett prémium esetére vonatkoztatható, eszerint az ilyen "elkésett" jövedelmet a biztosítottat terhelő nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Egyéni vállalkozó személyes közreműködése a GYES ideje alatt

Kérdés: Az Ev-tv. 10. § (1) bekezdésével kapcsolatban kérném állásfoglalásukat. Kell-e társadalombiztosítási, nyugdíjjárulékot, illetve EHO-t fizetni abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak a GYES ideje alatt – alkalmazottai útján – árbevétele keletkezik, de ő maga személyesen nem működik közre vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] Az APEH értelmezésében a személyes közreműködési kötelezettség a GYES ideje alatt is fennáll, és a minimálbér alapján meg kell fizetni a járulékokat. A kérdésben szereplő eset valóban gondot jelent a gyakorlatban. Sajnos, nincsenek szinkronban az egyéni vállalkozásról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

GYES figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban töltött időként az 1970-ben és 1974-ben összesen 5 évig tartó GYES időszaka?
Részlet a válaszából: […] ...1997. december 31-ét követően GYES-en töltött időt csak abban az esetben lehet szolgálati időként figyelembe venni, ha erre az időre a nyugdíjjárulék fizetése megtörtént.A kérdező nyugdíjának megállapításánál a GYES-en töltött 5 évet szolgálati időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Csökkentett összegű előrehozott nyugdíj

Kérdés: Mikor igényelhet csökkentett összegű előrehozott nyugdíjat az az 53 éves nő, aki 35 éves szolgálati idővel rendelkezik, és 1972-ben gyermeket szült? Mit jelent a csökkentés?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Temetési segély

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségek terhelik a munkáltató által nyújtott temetési segély összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatónak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján juttatott személyijövedelemadó-alap után 18 százalékos nyugdíj-biztosítási, és 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A biztosított 8,5 százalékos nyugdíjbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú társas NYENYI-je

Kérdés: Ki kell-e állítani a NYENYI lapot a többes jogviszonyú társas vállalkozóról is?
Részlet a válaszából: […] ...róla is ki kell állítani.A nyilvántartó lap kiállítására kötelezett foglalkoztatónak a nyilvántartó lap adattartalmát az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság által rendszeresített és a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási szerv által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Egy 1946. szeptember 13-án született köztisztviselőnőnek 2003. május 9-én visszamenőleg előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg 2002. szeptember 13-tól. Jár-e neki végkielégítés abban az esetben, ha életpályáját nem kívánja feladni, de a munkáltató úgy dönt, hogy felmenti?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel többek között akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 19. § (8) bekezdése értelmében végkielégítésre nem jogosult a köztisztviselő, ha többek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv. 24. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulék-alap felső határát – 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
1
352
353
354
372