Német állampolgárságú ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Kell-e a német állampolgárságú magánszemély által Magyarországon ellátott ügyvezető igazgatói teendőkért kapott díjazás után társadalombiztosítási járulékot, ehót, munkaadói járulékot fizetni, illetve nyugdíjjárulékot és munkavállalói járulékot vonni és fizetni abban az esetben, ha a magánszemély Németországban biztosított és ezt az E101-es nyomtatványon igazolta?
Részlet a válaszából: […] A 1408/71. EGK rendelet 13. cikke – "felülírva" a Tbj-tv. 9.§ (1) bekezdésének azt az előírását, hogy az egyidejőleg több biztosítássaljáró jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyikjogviszonyában külön-külön kell elbírálni – kimondja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Vizsgabizottság elnökének díjazása

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, illetve a vizsgabizottság elnökének abban az esetben, ha egy kőbányászattal foglalkozó társaság által foglalkoztatott dolgozókat a biztonsági előírásoknak megfelelően lefolytatott oktatás után vizsgáztatja? Vizsgáztatási díjként személyenként 1200-2000 forint illeti meg írásbeli megállapodás alapján a vizsgabizottság elnökét.
Részlet a válaszából: […] ...4 százalék egészségbiztosítási járulékot nemfizet, illetve nem kell leróni utána a tételes egészségügyi hozzájárulást sem,míg a nyugdíjjárulék vonatkozásában nyilatkoznia kell, hogy valamennyijogviszonyból származó jövedelme elérte-e már a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Albérleti hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen járulékokat kell fizetni a főfoglalkozású dolgozó részére juttatott havi 20 ezer forint összegű albérleti hozzájárulás után?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelmének tekinthető.Ebből következően mind a 29 százalék társadalombiztosításijárulékot, mind pedig a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 4 százalékegészségbiztosítási járulékot meg kell utána fizetni.Amennyiben a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címke:

Rokkantnyugdíjas személy munkavállalása az EU-ban

Kérdés: Vállalhat-e munkát az EU-ban (pl. Ausztria) egy rokkantnyugdíjas személy? Amennyiben igen, milyen feltételeknek kell teljesülni ahhoz, hogy a dolgozó magyarországi rokkantsági nyugdíját ne veszítse el?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági nyugdíjra való jogosultság – a rokkantságfokának csökkenésén túl – akkor szűnik meg, ha az érintett– rendszeresen dolgozik (azaz a munkakörére megállapítottteljes munkaidőt ledolgozza, vagy ha más, a megrokkanása előtt is rövidebbidőben dolgozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

GYED és GYES ikergyermekek esetében

Kérdés: Ikergyermekek esetében a gyermekgondozási díjat mindkét gyermekre meg kell igényelni, vagy elég csak az egyikre? Ha elég csak az egyik gyermek után igényelni a GYED-et, akkor a gyermekápolási táppénzt igénybe veheti-e a házastárs a másik gyermek után? A gyermekgondozási díj lejártát követően hogyan jár a gyermekgondozási segély?
Részlet a válaszából: […] ...végéig jogosult. A gyermekgondozási segély haviösszege ikergyermekek esetén – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregséginyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékával.A törvényi rendelkezés tehát kedvezményeket biztosít azikergyermeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkabért, és az Szja-tv. 49. §-a értelmében az adóelőleget,valamint a Tbj-tv. 19. §-a szerint a társadalombiztosítási és anyugdíjjárulékot le kell vonni, illetve meg kell fizetni utána. Tekintettel arra, hogy a kérdésből egyértelműen nem derülki, hogy ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

II. fokozatú rokkant foglalkoztatása

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható az a II. rokkantsági fokozatba tartozó, születésétől 100százalékban rokkant hölgy, akinek karja és kezei is korlátozottan mozgásképesek, és rokkantsági nyugdíjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy a nyugdíjas milyen feltételekkelvállalhat munkát.Az öregségi nyugdíjban, vagy azzal egy tekintet alá esőnyugellátásban (korkedvezményes, bányász, előrehozott stb.), valamint ahozzátartozói ellátásban és a rokkantsági járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás táppénzes időszak alatt

Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet.A munkáltató a – nyugdíjassá minősítés egyes eseteit kivéve – köteles felmondását megindokolni. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Jogosult lesz-e 2008-ban nyugellátásra az az 1951-ben született nő, aki jelenleg 32 év munkaviszonnyal rendelkezik és egy gyermeket szült? Ha a továbbiakban is folyamatosan dolgozik, akkor a szülés miatti kedvezmény nélkül 36 év munkaviszonya lesz 2008-ban. Ha elmehet 2008-ban nyugdíjba, de nem megy, elveszíti a gyermek után járó kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...1951-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra legkorábban 2008-ban jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. Ha a kérdező biztosítási jogviszonya 2008-ig folyamatosan fennáll, akkor a megszerzett szolgálati ideje és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:

1947-ben született nő nyugellátása

Kérdés: 1947-ben született nő elmehet-e 38 éves szolgálati ideje és két gyermek szülése alapján 57 vagy 58 éves korában nyugdíjba? Ha a munkáltatója vállalja, hogy 62 éves koráig fizeti a szükséges járulékokat, ezt hogyan és milyen formában teheti meg, és hogyan hat ez a munkavállaló nyugdíjára? Mi lesz a járulékok alapja és mértéke? Ha időközben a dolgozó máshol helyezkedik el, megszűnik-e az előző munkáltató járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...1947-ben született nő előrehozott öregségi nyugdíjra 57. életévének betöltésétől jogosult, amennyiben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A nyugdíj megállapításának időpontjától társadalombiztosítási szempontból nyugdíjasnak minősül, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
328
329
330
…
373