236 talált cikk a nyugdíjjogosultság kifejezésre

Kérdés: Jogosult nyugdíj előtti munkanélküli-segélyre az a személy, aki egyébként már jogosult lenne nyugellátásra, de egyelőre személyes okból nem szeretné igénybe venni azt?

Kérdés: Kik vonulhatnak nyugdíjba 2021-ben?

Kérdés: Jogosult lesz a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára egy 1961. október 13-án született munkavállaló, aki már rendelkezik a szükséges jogosultsági idővel, de az utolsó 10 évben egy olyan betéti társaság beltagjaként áll munkaviszonyban, amely jelentős járuléktartozást halmozott fel?

Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?

Kérdés: Miként vehető figyelembe szolgálati időként a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjához egy mezőgazdasági őstermelő biztosítási ideje abban az esetben, ha az előző évi bevétele 0 forint volt, így nem kötelezett járulék fizetésére?

Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.

Kérdés: Mikor lesz jogosult nyugellátásra egy 1957-ben született személy, aki 2015 óta rokkantsági ellátásban részesül, és mellette dolgozik? Van arra lehetőség, hogy továbbra is a rokkantsági ellátást kapja a nyugdíj helyett?

Kérdés: Lehetséges, illetve érdemes fellebbezéssel élni a nyugdíjelőleg-megállapító határozat ellen abban az esetben, ha a nyugdíjigényt benyújtó egyéni vállalkozó úgy véli, hogy a határozat elkészítése során a 2016. december 31-ét követő időszakot figyelmen kívül hagyta a nyugdíjbiztosítás, ami azt jelenti, hogy hiányzik 3 év szolgálati idő, illetve az előleg összegének megállapítása is a tényleges összegnél alacsonyabb átlagkereset alapján történt?