230 cikk rendezése:
1. cikk / 230 Szakképzési munkaszerződés
Kérdés: Hogyan érintheti a munkavállaló nyugdíjjogosultságát, ha a munkáltatójával szakképzési munkaszerződést létesített oly módon, hogy a heti 40 órás munkaviszonyát heti 10 órás részmunkaidős munkaviszonyra módosították, a szakképzési munkaszerződés alapján pedig heti 36 órát dolgozik?
2. cikk / 230 Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
3. cikk / 230 Nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése
Kérdés: Hogyan számít be a szolgálati időbe a változás, illetve éri valamilyen hátrány emiatt azt az önkormányzatnál munkaviszonyban álló dolgozót, aki a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíjazását szeretné kérni 2025. október végén, áprilistól azonban a napi 8 órás munkaideje napi 6 órás részmunkaidőre változik?
4. cikk / 230 Önellenőrzés nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárás után
Kérdés: Milyen lehetősége van a jogosultsági idő megszerzésére, illetve a nyugdíjalap növelésére annak az 1965-ben született nőnek, aki 2015-től egy kft. ügyvezetői teendőit heti egyórás munkaviszony keretében látja el, emellett mezőgazdasági őstermelőként a minimálbér alapulvételével fizette meg a járulékokat, adategyeztetési eljárása során azonban kiderült, hogy a munkaviszonyában fennálló biztosítására tekintettel az őstermelőként szerzett szolgálati ideje törlésre kerül, a járulékot pedig öt évre visszamenőleg visszaigényelheti? Az érintett a közeljövőben igénybe szerette volna venni a nők 40 éves jogosultsági idejére tekintettel járó kedvezményes nyugdíjat. A munkaviszonyban a munkabér 2020. július 1. előtt a minimálbér munkaidőnek megfelelő arányos összegében, ettől az időponttól pedig a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegben került meghatározásra. Önellenőrizhetőek ebben az esetben a kft. ’08-as bevallásai a Tbj-tv. 78. §-ában foglaltak szerint az elévülési határidők figyelmen kívül hagyásával?
5. cikk / 230 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: A munkavállaló betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, nyugdíjigényét be is adta. Rendelkezik igazolással a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról. A nyugdíj összegének számítása elhúzódik, jelenleg előleget kap. A bérszámfejtő arról tájékoztatta a dolgozót, hogy amíg a nyugdíj összegéről szóló határozat másolatát le nem adja, addig továbbra is minden járulék levonásra kerül. Mikortól számít öregségi nyugdíjasnak: amikor már van törzsszáma, vagy amikor a nyugdíj összegéről szóló határozatot megkapja? Jogosult a bérszámfejtő a nyugdíj összegének meghatározásáról szóló határozatot elkérni?
6. cikk / 230 Nyugellátás 2025-ben
Kérdés: 2025-ben kik vehetik igénybe az öregségi nyugdíjat?
7. cikk / 230 Özvegyi nyugdíj összege
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az elmúlt hónapban alacsonyabb összegben kapta a 2023. október hónapban megállapított özvegyi nyugdíjat az özvegy?
8. cikk / 230 Özvegyinyugdíj-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz özvegyi nyugdíjra a feleség abban az esetben, ha férje halála előtt már évekig nem éltek együtt, mert a férjet betegsége miatt egy bentlakásos egészségügyi intézményben kezelték?
9. cikk / 230 Belorusz állampolgárságú munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Magyarország és a Szovjetunió utódállamai, illetve annak állampolgárai társadalombiztosítási jogviszonya és nyugdíjjogosultsága szempontjából elismerhető szolgálati időként a Magyarországon munkaviszony keretében végzett munka? Alkalmazható az úgynevezett szociál-politikai egyezmény a belorusz állampolgárságú biztosítottak szolgálati idejének elismerése érdekében?
10. cikk / 230 Nyugdíjigénylés több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Melyik tagállamban kell kezdeményeznie a nyugdíj-megállapítást annak a magyar állampolgárságú igénylőnek, aki az elmúlt években több uniós országban is létesített biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyt? Milyen jogszabályokat kell alkalmazni ebben az esetben?
